Főmenü megnyitása

Selzthal osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1602 lakosa volt.

Selzthal
A Jézus szíve-plébániatemplom
A Jézus szíve-plébániatemplom
Selzthal címere
Selzthal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Irányítószám 8900
Körzethívószám 03616
Forgalmi rendszám LI
Népesség
Teljes népesség
  • 1638 fő (2016. jan. 1.)
  • 1593 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság636 m
Terület16,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Selzthal (Ausztria)
Selzthal
Selzthal
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 33′, k. h. 14° 19′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 14° 19′
Selzthal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Selzthal témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Selzthal a Liezeni járásban
 
A selzthali mozdonyfordító korong
 
A selzthali vasútállomás

Selzthal Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns jobb partján, ahol a Palten a folyóba torkollik. Északi határát is az Enns alkotja. Legmagasabb pontja az 1737 méteres Dürrenschöberl. Az önkormányzat egyetlen katasztrális községben 3 települést egyesít: Neulassing (466 lakos), Selzthal (1081 lakos) és Versbichl (97 lakos).

A környező önkormányzatok: északkeletre Ardning, keletre Admont, délkeletre Rottenmann, délnyugatra Lassing, nyugatra Liezen.

TörténeteSzerkesztés

A község 1903 óta viseli a mai nevét, korábban Versbichl faluról volt elnevezve. Selzthal nevének első említése 1074-ből, az admonti apátság alapításának évéből származik. A mocsaras folyópart helyett lakosai inkább a Dürrnschöberl hegy tövébe költöztek, ahol 21 tanyát alakítottak ki, valamennyi a kolostor birtokában volt. A helység a 19. századig gyakorlatilag alig változott. 1480-ban az idáig elportyázó törökök elől menekültek el, 1525-ben pedig részt vettek a német parasztlázadásban. 1540-ben az Ennsbe fojtottak egy Anna Paltauf nevű nőt, akit boszorkánysággal vádoltak. 1827-ben Csehországból munkásokat hozattak a tőzeg kitermelésére, amellyel a környező városok vasműveit táplálták. A Rudolf koronaherceg-vasútvonal 1870-es megépülése fellendülést hozott a községnek, lakossága hamarosan elérte a 2300 főt. Gazdasága főleg a vasút kiszolgálására épült, a Rottenmanni-Tauern hegységen áthaladó útvonal itt kereszteződik az Enns-völgyi vonallal. A második világháború végén, 1945 húsvét vasárnapján légitámadás érte a vasúti csomópontot, amelynek 70, főleg civil halálos áldozata volt. A vasút jelentőségének csökkenésével visszaesett a munkahelyek száma és Selzthal lakossága is csökkenőben van.

LakosságSzerkesztés

A selzthali önkormányzat területén 2017 januárjában 1602 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el a csúcspontját 2681 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 76%-a római katolikusnak, 8,3% evangélikusnak, 2,7% mohamedánnak, 11,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2,2%-kal.

LátnivalókSzerkesztés

  • az 1892-ben épült Jézus szíve-templom
  • az ipari műemlék mozdonyfordító és a vasútállomás
  • a községháza

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Selzthal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés