Senger Mária
Senger Mária (születésekor: Sänger,[2] becenevén: Sugár Mici, korabeli közismert művésznevén: Miss Arizona, férjezett neve: Rozsnyai Sándorné; ? 1896. március 11. – Budapest, 1945 január) artista, énekesnő, az Arizona mulató alapítója, férje: Rozsnyai Sándor.[3]
| Senger Mária | |
| Született | 1896. március 11.[1] nem ismert |
| Elhunyt | 1945. január (48 évesen)[1] Budapest[1] |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Apja Senger Nepomuk János nyomdászsegéd volt, akinek 18 gyermekes családjában kilencedikként született.[2] Anyja Bäuerle Vilma (1872–1959) volt.[4] A szegénységből a kitörési lehetőséget egyedül a revüben látta.[5] Kezdetben Papír Sándor újpesti népszínházában próbálkozott, mint táncosnő, majd Wabits Lujza Jardin d’Hiver nevű városligeti mulatójába szerződött, ahol már Sugár Mici néven görlként lépett fel. Itt fő feladata a vendégek fogyasztásra ösztökélése volt - lényegében konzumnőként dolgozott. Molnár Gál Péter írása szerint minden éjszaka odaadta valakinek - felár ellenében - a szüzességét.[6] 1913-ban New Yorkban feleségül ment egy bizonyos Stein Lajos nevű tőzsdebizományoshoz. A minden tekintetben rosszul sikerült, és 1915-ben Budapesten felbontott házasságnak két gyümölcse mégis lett: Lajos nevű fia, aki 1913-ban Pestújhelyen született, és Stein a válás után is viszonylag bőkezű tartásdíja.[7] Második férjét, a karmesterként és akrobataként is ismert Rozsnyai Sándort a Jardin d’Hiver mulatóban ismerte meg, akivel 1917 januárjában házasságot kötött, mely után Rozsnyai a nevére vette Senger fiát is.[8] 1924 tavaszán férjével és néhány szerződtetett artistával Olaszországba mentek, ahol városról városra utazva néhány hétre kibéreltek egy-egy színházat, és Arizona Trupp néven revüműsort adtak. (Nevüket állítólag a aranyásók századfordulón elhíresült szerencseföldjéről, az amerikai Arizonáról választották). Üzletasszonyi énje már ekkor megmutatkozott: számos ötlettel irányította magukra az olasz publikum figyelmét. Ebben az időben a nyugati revüvilágból sok érdekességet, sajátosságot, nem egy technikai különlegességet is eltanultak.[6]
Az olaszországi turné során félretett pénzből tudták megvásárolni a Nagymező utca 20. szám alatti épületet (most: Mai Manó-ház), amit luxusmulatóvá alakítottak, majd a gazdasági világválságból kilábaló Budapesten 1931-ben megnyitották az Arizona mulatót.[6] Maga Senger is kiállt a táncparkettre, állítólag ő mutatta be először a rumba táncot a fővárosban. Elsősorban azonban - férjével együtt - a műsorszámok összeállításával, a fellépők szerződtetésével, vagyis a mulató menedzselésével foglalkozott.[5] A mulató fénykora a zsidótörvények bevezetéséig tartott. Fényűző és technikailag is lenyűgöző berendezése - a színpad nem csak körbe forgott, de fel- és lefelé is lehetett mozgatni, akárcsak a páholyokat, melyek leereszkedtek a pincébe, ha az ott helyet foglalók kettesben akartak maradni - nem csak hazai felső tízezer figyelmét keltette fel, de az Arizona Európa-szerte híressé vált.[6] A mulatóban a kor számos ismert személye megfordult, mások mellett Horthy István és VIII. Eduárd brit király még trónörökös korában.[5]
Senger katolikus volt, Rozsnyai – és Lajos is – zsidó. A zsidótörvények következtében 1942-ben elvették tőlük az italmérési, majd a táncengedélyt is. Rövid ideig Gésa teaházként működött a lokál, majd Rozsnyai és igazgatóként az üzlet vezetésében aktívan résztvevő fiú lemondtak tulajdonrészükről, így az újra itelmérésért folyamodó Senger ismét engedélyt kapott, az Arizona tovább működhetett. Fia, Lajos 1943-ben öngyilkos lett a munkaszolgálatra kapott behívó miatt: Senger élete végéig nem vetette le a fekete ruhát. Férje mellett azonban mindvégig kitartott, elválni nem akart, összeköttetéseket keresett és talált a mulató egyre inkább elnémetesedő tiszti közönségével, és több tízezer pengővel megválthatta Rozsnyait a munkaszolgálattól. A német megszállás azonban új helyzetet teremtett. Férjét - noha Senger ügyesen elbújtatta - mégis megtalálták és elhurcolták.[9] 1944. december 16-án (más forrás szerint 1944 augusztusában[2]) még lement az utolsó előadás, majd a mulató bezárt, később pedig az épületet a nyilasok az utolsó szögig kifosztották.[5] Sengert 1945 januárjában a lakásából elhurcolták és – feltehetően – a Dunába lőtték. Férje akkor már halott volt.
Sándor Pál 1988-ban Miss Arizona címmel filmet forgatott Sengerről és a mulató életéről, inkább izgalmas, mint hiteles módon.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
- ↑ a b c Molnár Dániel: „Művészi elgondolás: Miss Arizona és Rozsnyai Sándor”. Replika, 1–2. sz. (2017) 89–118. o.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 547. o.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az újpesti evangélikus akv. 12/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
- ↑ a b c d e Varieté-negyed – a régi Erzsébetváros éjszakai élete. KultAgora (2019. augusztus 28.) (Hozzáférés: 2021. március 6.)
- ↑ a b c d Molnár Gál Péter: Az Arizona-story. Mozgó Képek, IV. évf. 3. sz. (1988. március 1.) 10. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Nagy pereskedés indult a budapesti árvaszéknél „Miss Arizona két bérházáért, amelyet fiával együtt táncolt össze. Új Nemzedék, XI. évf. 245. sz. (1929. október 27.) 5. o.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Rozsnai Jakabbal (Rozsnyai Sándorral) a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 2/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Pásztor Imre: Miss Arizona szorgos élete és rejtélyes halála. Ország Világ, XXVI. évf. 16. sz. (1982. április 21.) 22–23. o. (fizetős hozzáférés)
