Sepsikőröspatak

falu Romániában, Kovászna megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 20.

Sepsikőröspatak (románul Valea Crișului) falu Romániában, Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében. Kálnok tartozik hozzá.

Sepsikőröspatak (Valea Crișului)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Sepsikőröspatak címere
Sepsikőröspatak címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségSepsikőröspatak
Rangközségközpont
Irányítószám527165
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64915
Népesség
Népesség1852 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1630 (2011)[1]
Népsűrűség66,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság590 m
Terület27,85 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 25° 46′ 45″45.916785°N 25.779212°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 00″, k. h. 25° 46′ 45″45.916785°N 25.779212°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sepsikőröspatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

1332-ben Kemuspatak néven említik először. A falu feletti Fenyő-tetőn 11 – 12. századi tojásdad alakú, sánccal övezett favár maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnoky család ősi fészke, innen költöztek le a faluba a 17. században. A hagyomány a vár alatti Nagykertben is egykori várat feltételez, melyet a Körös-patak folyt körül. Innen ered a falu neve. A reformáció idején a falu nagy része előbb református, később unitárius vallású lett. Ez időben a katolikusok a Kálnoky család 1426-ban épített kápolnáját használták, a reformátusok pedig külön templomot kaptak, amely 1703-ban leégett, de 1773-ban újjáépítették. A régi templomot 1781-ben kapják vissza a katolikusok. 1645-ben már a faluban állt Kálnoki István udvarháza, köréje 1646-ban kőfalat építettek. A török csapatok felégették, de 1670-ben újraépítették 1752-ben és a 19. században átalakították. Kápolnáját ma nem használják.

1910-ben a településnek 1277 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1538 lakosából 1524 magyar és 14 román volt.

Látnivalók

szerkesztés
 
Falukapu
  • Római katolikus temploma a 14. században épült, 1788-ban javították, majd 1859 és 1869 között csaknem teljesen újjáépítették. 1890-ben 14. századi freskókat fedeztek fel falain, a 12 apostolt ábrázolja (?). A Királyok imádása jelenet a javítások során megsemmisült. Késő barokk, messzire ellátszó harangtornyában egy 1512-ben készült 3 mázsás harang van.
  • Református templom, 1820-ban épült. Belsejében Nagy Béla helybeli tanító és bútorfestő mester által, 1971–73 között készített, illetve festett ornamentikás pad- és karzatelőkékben gyönyörködhetünk.
  • Kálnoky-kastély – A gróf Kálnoky család ősi kastélya. A 17. század derekán épült régi reneszánsz kastély többszöri átalakítás eredménye. Jelenleg leromlott állapotban van, mellette kápolna állt, faragott kő ajtókeretét feltehetőleg innen építették be a mai római-katolikus templom udvarán álló Kálnoky-kriptába 1884-ben, a keretet Kálnoky István és felesége Lázár Erzsi készíttette 1685-ben.
  • A falutól 1 km-re északkeletre 15. századi kápolna romjai állnak. A vártemplom a tatárjárás következtében elpusztult. Eredetéről nem alakítottak ki végleges véleményt. Veres barátok temploma néven emlegetik.

Híres emberek

szerkesztés

Sepsikőröspatak több jeles szülöttével büszkélkedhetik. A Kálnoky család több neves tagja született itt.

  • Itt született a 19. század végének hírneves erdőmérnöke, Bedő Albert 1839. december 31-én. (Meghalt: 1918. október 20.)
  • Idevaló családból származott kőröspataki Bedő János a 17. század neves históriás énekszerzője, verses krónikákat írt a század derekán zajló török–tatár dúlásokról.
  • Ehhez a vidékhez kötődnek a székely humor igazi mesterei, a Sáska sógor című könyv szerzője, Id. Imreh Lajos (1873–1954) anekdotagyűjtő és tréfamondó, és Kálnok szülötte, a színművész Hosszú Zoltán (1897–1944).
  • Itt született és halt meg ifj. Imreh Lajos (1917–1999) pedagógus, néprajzkutató.
  • Itt született Mészely József tanító, költő (1956. március 1.)

Testvérvárosok

szerkesztés
  • Hereditatum [1]

Külső hivatkozások

szerkesztés