Főmenü megnyitása

Sepsiszék a Magyar Királyság egykori közigazgatási területe volt Székelyföldön, mely a Tusnádi-szoros és a Barcaság között, az Olt völgyében alakult ki.

Sepsiszék
Egyéb nevei Scaunul Sepsi
Fennállás 13. század - 1562
Ország Magyar 1867˜–1918 Magyar Királyság, Székelyföld
Központ Sepsiszentgyörgy
Főbb települések Barót
Népesség
Népesség székely
Vallás református, római katolikus

FekvéseSzerkesztés

A történelmi Sepsiszék az Olt völgyében fekszik. Szomszédai: délkeleten Orbaiszék, északkeletre Kézdiszék és Kászonszék, északra Csíkszék, északnyugatra Bardóc fiúszék és Felső-Fehér vármegye egyik szigete, délnyugatra Barcaság határolta.

TörténeteSzerkesztés

Sepsi (Sebus) név már 1224-ben előfordult, mint terület (terra Sicolorum terre Sebus) II. András király ama kiváltságlevelében, melyben a szászoknak önkormányzatot adott.[1] A II. András által betelepített szászok átvették a székely helységek nevét: (Szász)kézd, (Szász)orbó és (Szász)sebes, és az önkormányzati formát, így alakultak ki a szász székek.

Az Andreanum után a Háromszéki-medencébe költözött székelyek nemzetségenként magukkal vitték a kézdi, orbai és sepsi (sebesi) származási helyük nevét s alakították ki önkormányzatukat; az újkorban (Miklósvár székkel együtt) Háromszék közigazgatási egységét alkották.

1252-ben IV. Béla király külföldi követségekben tett szolgálataiért Akadás fia Vince comes, Sebus-i székelynek adományozta a kerci románok, Barasu-i szászok és a Sebus-i székelyek területe közötti a tatárjárás alatt elnéptelenedett Zek {Szék} nevű földet, amely egykor Fulkun nevű szász birtoka volt.

1459 novemberének végén a 3 nemzet unióját megújító segesvári gyűlésen Miklósvár szék küldöttei panaszkodtak Sepsiszék bekebelezési törekvései miatt, ekkor oklevélben is megerősítették Miklósvárszék önállóságát.

Az 1506 decemberi agyagfalvi gyűlésen Sepsiszék részéről Kálnoki Bálint, Czirják Balázs, Daczó Péter és Mikó Mihály mint primorok írták alá a fegyveres fölkelést tiltó okmányt.

Sepsiszék 1562-ben egyesült Kézdiszékkel és Orbaiszékkel Háromszék néven.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szabó Károly (szerk.). Székely Oklevéltár. Magyar Történelmi Társulat, Kolozsvár, 5. o. (1872) 

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés