Sereden
Sereden település Romániában, Szilágy megyében.
| Sereden (Șeredeiu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Krasznahorvát |
| Rang | falu |
| Községközpont | Krasznahorvát |
| Irányítószám | 457188 |
| SIRUTA-kód | 141571 |
| Népesség | |
| Népesség | 250 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 288 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 37″, k. h. 22° 57′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 37″, k. h. 22° 57′ 06″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szilágysomlyótól és Krasznától délkeletre, a Meszes-hegység nyugati lábánál, a Krasznába torkolló Seredenke patak mellett, Oláhkecel, Petenye és Bogdánháza közt fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a mellette elfolyó Seredenke-patakról kapta.
Története szerkesztés
Sereden nevét 1270-ben említették először az oklevelek Seredunke (folyó) néven, István királynak a Krasznai várhoz tartozó Horváth-föld határjáró oklevelében.
1413-ban már kettő Sereden: Alsó- és Felsősereden volt említve. Ekkor mindkét település Seredeni Tamás fia János birtoka volt, aki mindkettőt elzálogosította Losonczy Bán Rád fiainak Istvánnak és Rádnak. 1429-ben Sereden és Seredenke nevű részbirtokokat Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoknak adományozta. 1475-ben királyi birtok, amelyet Keczeli Szele Márton kapott adományba Mátyás királytól hű szolgálataiért. 1453-ban a két sereden nemesi birtokként szerepelt az oklevelekben. 1808-ban végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak: gróf Rédei, gróf Teleki, báró Wesselényi, báró Kemény, gróf Andrási, Kovács, Láposi és Ördög nemes birtokos családok. 1847-ben 748 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 951 lakosából 8 magyar, 13 német, 916 román, 11 egyéb nyelvű volt, ebből 922 görögkatolikus, 1 görögkeleti, 28 izraelita volt. A házak száma ekkor 204 volt. 1910-ben 1016 lakosa volt, ebből 23 magyar, 993 román, melyből 992 görögkatolikus, 23 izraelita volt. Sereden a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 331–335. o. Online elérés
.svg){kind=small}
