Főmenü megnyitása

Seregély István (érsek)

egri érsek

Seregély István (Szombathely, 1931. március 13.Nyíregyháza, 2018. december 31.) magyar katolikus pap, egri érsek.[2]

Seregély István
Seregély István érsek 2010.jpg
Született 1931. március 13.[1]
Szombathely[1]
Elhunyt 2018. december 31. (87 évesen)
Nyíregyháza
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • katolikus püspök (1987. július 25. – )
  • katolikus érsek (1987. július 25. – )
Iskolái
egri érsek
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1955. június 19.
Szombathely
Püspökké szentelés 1987. július 25.
Eger, Egri főszékesegyház
Szentelők

Hivatal egri érsek
Hivatali idő 19872007
Elődje Kádár László Gábor
Utódja Ternyák Csaba
Társszentelt püspökök
Dékány Vilmos1989. február 11.
Várszegi Asztrik1989. február 11.
Ács István1989. február 11.
Mayer Mihály1989. február 11.
Takács Nándor1989. február 11.
Keszthelyi Ferenc1992. március 21.
Bosák Nándor1993. június 15.
Ladocsi Gáspár1994. május 14.
Márfi Gyula1995. december 2.
Beer Miklós2000. május 27.
Szabó Tamás2002. január 12.
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregély István témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Édesapja erdőmérnök volt. Családjával 1940-ben került Miskolcra; középiskoláit a ottani Fráter György Gimnáziumban végezte, ahol 1948-ban érettségizett. 1950-ben jelentkezett a Szombathelyi egyházmegye szemináriumába. Teológiai tanulmányait Szombathelyen kezdte, majd a szeminárium bezárása után, 1952-től Budapesten a Központi Szemináriumban, illetve a Hittudományi Akadémián folytatta és fejezte be. Szombathelyen, 1955. június 19-én szentelte pappá[2] Kovács Sándor szombathelyi megyés püspök, az 1957-ben az Oltáriszentség és a lelkipásztori hivatás vértanújává lett Brenner Jánossal, Szabó Ferenccel, a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásainak későbbi szerkesztőjével és Kováts Ferenccel, az ÁVO későbbi áldozatával együtt.

1956-ig kisegítő studens volt Budapesten, majd káplánként működött 1956-tól Gyöngyösfalun, 1959-től Nyőgéren, 1960-tól Bagodvitenyéden, 1962-től Zalaegerszegen, azután 1963-tól 1974-ig a szombathelyi székesegyházban. 1960-ban védte meg doktori disszertációját. 1974-ben Fábián Árpád szombathelyi megyés püspök nevezte ki plébánosnak Kőszegszerdahelyre.[2] 1980-ban itt ünnepelte ezüstmiséjét; plébánosi szolgálata (1974–1981) idején, a plébániához tartozó mind a négy templomot (kőszegszerdahelyi Mindenszentek-templom, velemi Szent Vid-templom, cáki Szent Péter és Pál templom és a kőszegdoroszlói Szent Márton templom) felújították. Irányításával a négy kőszeghegyaljai falu lakói olyan időszakban újították fel a templomokat, amikor a hivatalos körök azokat feleslegesnek tartották. 19811987 között Kőszegen volt plébános,[2] ahol 9 templom renoválását szervezte, irányította.

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

II. János Pál pápa 1987. június 5-én egri érsekké nevezte ki. Július 25-én szentelték püspökké az Egri főszékesegyházban.[2] Jelmondata: „Christus est via veritas et vita” („Krisztus az út, az igazság és az élet”).

1990-től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke,[2] és ezzel együtt 1992–2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja volt, 1993-tól 2001-ig pedig a CCEE alelnöki tisztét is betöltötte. Részt vett az egyetem megalapításában, az egyházmegyék határainak rendezésében, az Apostoli Szentszék és Magyarország közötti megállapodás – az ún. Vatikáni szerződés – létrejöttében, valamint a Magyar Katolikus Rádió megalapításában.[2]

2007. március 15-étől az egyházmegye apostoli kormányzója, 2007. június 9-étől nyugalmazott érsek volt. 2018. december 31-én hunyt el a nyíregyházi Papi Szociális Otthonban.[3]

MűveiSzerkesztés

  • Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja. Elmélkedések; Don Bosco, Budapest, 2001[2]
  • Krisztus az út, az igazság és az élet. Tizenöt év apostoli szolgálatban, 1-2.; Szent István Társulat, Budapest, 2002–2003[2]
  • A magyar katolikus egyház a harmadik évezred küszöbén; Szent István Társulat, Budapest, 2003 (Haza a magasban)
  • A mi vendégünk története. Hittanregény; Szent István Társulat, Budapest, 2003[2]
  • Nevelnek a szentek; Szent István Társulat, Budapest, 2005[2]
  • Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Ádventi és karácsonyi gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2006
  • Magunkat nem hagyhatjuk el. Szerdahelyi Csongor beszélgetése Seregély István egri érsekkel; Szent István Társulat, Budapest, 2007 (Pásztorok)
  • Szűz Mária levelei. Elmélkedések a rózsafüzér titkairól; Szent István Társulat, Budapest, 2007
  • Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Húsvéti gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2009
  • Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Nagyböjti gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2009
  • Jézus Krisztus az élet és a szentség forrása. Püspöki gondolatok évtizedek igehirdetésében; Szent István Társulat, Budapest, 2010
  • Jézus Krisztus keresztútja. Seregély István elmélkedései Faykod Mária lourdes-i stációszobrairól készült fényképeivel; Szent István Társulat, Budapest, 2010
  • Jézus Krisztus keresztútja; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2012
  • Tanúságtétel. Válogatás az egri Szent István Rádióban 2002-2010 között elhangzott jegyzetekből; Szent István Társulat, Budapest, 2012
  • A kereszténység a vallás koronája. Válogatás az egri Szent István Rádióban elhangzott jegyzetekből; Szent István Társulat, Budapest, 2013
  • Szűz Mária levelei. Elmélkedések a rózsafüzér titkairól; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2015
  • Emlékkv. Aranymiséje alkalmából Budapest, 2005[2]

ElismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
  2. a b c d e f g h i j k l Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.  
  3. Elhunyt Seregély István, a katolikus püspöki közösség korábbi vezetője. SZEMlélek. (Hozzáférés: 2018. december 31.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés