Főmenü megnyitása

Seregélyes (Magyarország)

magyar település

Seregélyes nagyközség Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. A falu könnyen megközelíthető közúton (62-es főút, 6213-as közút, 6214-es közút, 6228-as közút) és vasúton (Pusztaszabolcs-Székesfehérvár vonal) egyaránt. Seregélyes híres kastélyáról, mely a szomszédos Zichyújfalut is egykor birtokló Zichy család tulajdonában volt. Seregélyes és Zichyújfalu földesura (így a két település is) közeli kapcsolatban és rokonságban állt egymással.

Seregélyes
A település jelképe, a Zichy–Hadik-kastély
A település jelképe, a Zichy–Hadik-kastély
Seregélyes címere
Seregélyes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Horváth Sándor (független)[1]
Irányítószám 8111
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség4342 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség55,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122[3] m
Terület78,19 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Seregélyes (Magyarország)
Seregélyes
Seregélyes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 39″, k. h. 18° 34′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 39″, k. h. 18° 34′ 38″
Seregélyes (Fejér megye)
Seregélyes
Seregélyes
Pozíció Fejér megye térképén
Seregélyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Seregélyes témájú médiaállományokat.

Ma a nagyközséghez több kisebb település is tartozik, ezek közül a legnagyobb Szőlőhegy (egykori nevén Józan), ahol a nagyközség népességének csaknem egynegyede él.

FekvéseSzerkesztés

A Mezőföldön, Székesfehérvár és a Velencei-tó között, attól délre található Seregélyes, ahol „a Velencei-tóból kifakadó mocsáros helyek" rónává szelídülnek. Szomszédos települései Dinnyés, Zichyújfalu, Szabadegyháza, Sárosd, Aba, Tác és Székesfehérvár.

Közúton elérhető Székesfehérvár és Dunaújváros felől a 62-es főúton, amely korábban át is haladt a központján, 2015 augusztusa óta viszont elkerüli a település lakott területeit. Emellett megközelíthető mellékutakon is, Dinnyés felől a 6213-as, Sárosd irányából a 6228-as úton, illetve egy földúton (a 6214-es számú úton) Belsőbáránd felől is.

Vonattal megközelíthető a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon, amelyen korszerű Siemens Desiro típusú motorvonatok közlekednek. Seregélyes megállóhely a település északi részén helyezkedik el, közúti megközelítését a 6213-as útból kiágazó 62 313-as út teszi lehetővé.

TelepülésrészeiSzerkesztés

  • Szőlőhegy Seregélyestől körülbelül 2,5–3 kilométerre, keletre fekszik; Zichyújfalutól körülbelül 3,5 kilométerre helyezkedik el, de onnan csak földúton közelíthető meg.
  • Aligváritanya Seregélyes centrumától 2 kilométerre fekszik, a Dunaföldvár-Seregélyes közti 6228-as út mellett.[6] 2011-es adatok szerint a népessége 2 fő.
  • Ambrustanya lakatlan külterület, Seregélyes központjától két kilométerre helyezkedik el.[7]
  • Elzamajor, mely a második világháborúig Szerecseny néven önálló település volt. Seregélyestől 5 kilométerre északra, Dinnyéstől 3 kilométerre délre fekszik, a 6213-as út mentén. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 109 fő, a lakások száma pedig 31 volt.[8] Helyi menetrendszeri autóbuszjárat köti össze Seregélyessel és Seregélyes többi településrészével.[9] Itt található a Pelikán-ház Erdei Iskola, a Dinnyési-fertő peremén.[10][11] A fertő közelsége miatt a Pelikán-ház Erdei Iskola remek madármegfigyelési, madárgyűrűzési lehetőségeket biztosít.[12]
  • Jánosmajor Seregélyes centrumától 3,5 kilométerre fekszik északnyugati irányban, a 62-es főút mellett. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 49 fő, a lakások száma 15 volt.[13] Jánosmajor területén az alábbi vállalatok telephelyei találhatóak meg: Servo 65 Kft.,[14] Eurowind Kkt.,[15] Agrofree Kft.,[16][17] Itavil Kft.[18]
  • Mészárostanya Seregélyestől 5 kilométerre fekszik. 1 lakás alkotja, lakónépessége 2011-ben 2 fő volt.[19]
  • Vindicstanya Seregélyes centrumától 2,5 kilométerre fekszik északi irányban. 2011-es adatok szerint Vindicstanya lakónépessége 2 fő, lakásainak száma 1 volt.[6] Vindicstanya mellett halad el a 62-es főút.

TörténeteSzerkesztés

Seregélyes északnyugati előtere már a középső újkőkorszak időszakában lakott volt. Az újkőkort követő őskori periódusokban is lakott település volt és részben temetőként is funkcionált.

A Rác-völgyi dűlő közepén középső újkőkorszakbeli házakat és gödreiket, mellettük kétoldalt késő bronzkori, urnamezős kultúrájú urnatemetőt tártak fel a régészek.

A falu déli határában nagyméretű villagazdaságot, illetve ettől nem messze kocsitemetkezés helyét tárták fel. A kései vaskor embereinek és az ókori rómaiaknak a falusias telepnyomai a vízfolyások közelében elterülő területeken és a mélyebben fekvő területeken helyezkedtek el. Seregélyestől délre középső és kései avar népesség rendszeres temetkezési helye lehetett.[20]

A magyarság történetében eredetileg királyi birtok, ahol a fehérvári vár népei és királyi lovászok laktak. Oklevélben először 1258-ban említik Seregélyest, amikor Szolgagyőri Eunordi grófok elődeit, nevezetesen Smaragd székesfehérvári prépost, királyi kancellár; valamint öccsei, Vilmos és Egyed grófok a zsámbéki monostort alapították, s Vilmos többek között Ságh és Seregélyes nevű földek és legelők felével adományozta meg. Seregélyestől délre 11. és 14. század közötti Árpád-kori település lehetett.[21] Az adományt IV. Béla 1258-ban helyben hagyta. 1345-től a 17. század végéig a falunak több tulajdonosa volt. A török hódoltság korában Husszein Bin Abdullah tímár javadalom birtokai közé tartozott.

1696-ban pedig már Zichy Pál birtokaként említik. 1735-ben épült a falu temploma, melyet 1792-ben átépítettek. A Zichy család 1821-ben építette a falu parkjában található klasszicista stílusjegyeket viselő kastélyt. Az épületet valószínűleg Pollack Mihály tervezte, a nagyterem freskóit pedig Pich Ferenc festette. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Seregélyes felvonulási területként szolgált.

A második világháborúig a falu élte csendes mindennapjait, a háború gyötrelmeiből viszont bőségesen kivette részét. 1944. december 8-tól 1945. március 23-ig volt hadszíntér, s hétszer "cserélt gazdát". Legsúlyosabb harcok a németek utolsó magyarországi nagy ellenállása idején voltak. A háború és az újjáépítés után Seregélyes is fejlődésnek indult. Ez időben a mezőgazdasági termelés fejlődésével, részben Székesfehérvár iparosításával hozható kapcsolatba. Ez utóbbi jórészt jelenleg is leköti a falu munkaképes korosztályát. Emellett a faluban sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, vagy a visszaigényelt földjükön, vagy nagyobb gazdálkodó egységben. 2015. augusztus 1-jén adták át a 62-es számú főút Seregélyest elkerülő szakaszát.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 18,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,3% (25,2% nem nyilatkozott).[22]

NevezetességeiSzerkesztés

Zichy–Hadik-kastélySzerkesztés

 
Zichy-Hadik-kastély
 
Zichy-Hadik-kastély

A klasszicista kastély 1821-ben épült. Dísztermében 1820 körül készült klasszicista architektonikus festés látható. Kertje védett természeti érték. Az U alakú, klasszicista kastély főhomlokzatának közepén négyoszlopos portikusz áll, a timpanonban a grófi család címere látható.

A kastély utolsó lakói, gróf Hadik Béla és felesége Széchenyi Alice grófnő a seregélyesi családi sírhelyen nyugszanak. Az 1980-as években, korhű stílusban helyreállított kastély római termét a székesfehérvári Pilch Ferenc seccói díszítik (1820-as évek). Az épület kastélyszállóként működött 2008-ig.

A Zichy–Hadik-kastély értékei – hazai kastélyaink kincseihez, berendezési tárgyaihoz hasonlóan – a második világháború zűrzavarában szétszóródtak, a német és szovjet frontharcosok birtokába kerültek. Sok minden elenyészett, az értékeknek csupán egy kisebb része került múzeumokba. Ezért is számottevő az a lelet, amit 1976-ban találtak a seregélyesi kastély parkjában. Mintegy félezer tárgyat rejtett a vaskazetta és a faláda, amely ekkor egy fa kivágása során került elő. A lelet ezüst és aranyozott ezüst evőeszközökből, ezüstedényekből állt, és számos apró tárgyat, medalionokat, dobozkákat, tarsolyokat és ékszereket is tartalmazott. A tárgyak között 19. századi és antik darabok is vannak, de a nagyobb részük a 20. század elejéről származik. A lelet a székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdonában van, ahol időnként kiállítják.

Pelikán-ház Erdei IskolaSzerkesztés

A Pelikán-ház Erdei Iskola Dinnyési-fertő mentén, Elzamajorhoz közel, valamelyest északnyugatra található. A Dinnyési-fertő közelségének köszönhetően a madárgyűrűzést eddig sok szakember igényelte.[23]

TájházSzerkesztés

A seregélyesi Tájház a Fő utcán helyezkedik el, ami hűen tükrözi a régi népi építészet egyszerűségét. A tájház épületében kapott a népművészeti kiállítás, ami csakis eredeti darabokat sorakoztat fel.[24]

SportSzerkesztés

A településnek egy megyei másodosztályban játszó labdarúgócsapata van.[25] A források szerint az 1948/1949-es és az 1950/1951-es szezonban a Középdunántúli LASz, II. osztály, Sárbogárdi csoportban és az 1951-es szezonban a Fejér megye, Központi járás, III. csoportjában indultak először labdarúgócsapatok Seregélyesről.[26] A források 1980-ig több szereplést nem említenek egy labdarúgó-bajnokságban sem Seregélyes részéről.[26] Az 1980/81-es szezontól az 1987/88-as szezonig Seregélyes a megyei első osztályban szerepelt, végül 1988-ban kiesett és az 1989/90-es szezont a megyei másodosztályban folytatta máig.[26]

Seregélyesen a kézilabda is megvetette a lábát. A helyi kézilabdacsapatnak férfi és női szakosztálya van a megyei első-osztályban. 2011-12-es szezonban a női csapat megnyerte a Fejér megyei kézilabda bajnokságot, így Seregélyes lett Fejér megye bajnoka.[27][28]

Végül Seregélyesnek tollaslabda sportegyesülete is van, ami 2005-ben alakult meg. 2006-ig már 2 aranyérmet sikerült megszerezniük az országos versenyeken.[29] A 2010-ben az Eperjesen megrendezett nemzetközi kupán U11 kategóriában egy arany és egy bronzérmet, férfi páros versenyen ezüstérmet szereztek a seregélyesiek.[29]

OktatásSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Seregélyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Seregélyes, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. a b A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  7. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  8. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (xls). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
  9. Seregélyes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2010.(XII.15.) önkormányzati rendelete (magyar nyelven) (pdf). Seregélyes. (Hozzáférés: 2012. június 25.)[halott link]
  10. Pelikán Ház Erdei Iskola (magyar nyelven). Irány Magyarország!. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  11. . (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  12. Seregélyes nevezetességei (magyar nyelven). Seregélyes Nagyközség Önkormányzata. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  13. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  14. Servo - 65 Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  15. Eurowind Kkt. cégbemutató (magyar nyelven) (html). eurowind-kkt.internettudakozo.hu. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  16. Agrofree Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  17. Jánosmajori Ipari Zóna (magyar nyelven). Agrofree Kft.. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  18. Itavil Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  19. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvtára, 2011 (magyar nyelven) (php). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
  20. Seregélyesi leletek (magyar nyelven). ng.hu. National Geographic. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  21. MTI: Urnatemetőt tártak fel Seregélyesnél (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index, 2013. március 25. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  22. Seregélyes Helységnévtár
  23. Seregélyes nevezetességei (magyar nyelven) (html). Seregélyes.hu. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  24. Tájház - Seregélyes (magyar nyelven) (html). Magyarországi turista kalauz. (Hozzáférés: 2011. június 18.)[halott link]
  25. Csapatok - Agárdi Termál Megyei II. osztály (magyar nyelven) (html). Fejér Megyei Labdarúgó Szövetség. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  26. a b c A Seregélyes SC bajnoki múltja (magyar nyelven) (html). Magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  27. Seregélyesi Pelikán Diák Sport Egyesület (magyar nyelven) (html). Worldhandball.com. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  28. Seregélyesi Pelikán Diák Sport Egyesület (magyar nyelven) (html). Worldhandball.com. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  29. a b Pelikán Diák Sport Egyesület (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2011. május 15.)[halott link]
  30. Seregélyes Oktatási-nevelési intézményei (magyar nyelven) (html). Seregélyes Önkormányzatának honlapja. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
  31. Kovács József (magyar nyelven) (HTML). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  32. Hamza András Andor (HTML). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  33. Jankovics József (magyar nyelven) (HTML). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  34. (magyar nyelven) (HTML). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
  35. a b Seregélyes testvértelepülései (magyar nyelven) (html). Seregélyes Önkormányzatának honlapja. (Hozzáférés: 2011. május 15.)

További információkSzerkesztés