Főmenü megnyitása

Seres András (magyarországi publikációiban Komlósi Előd álnéven) (Krizba, 1935. március 23.Árkos, 1992. november 25.) romániai magyar néprajzkutató.

Seres András
Született 1935. március 23.
Krizba
Elhunyt 1992. november 25. (57 évesen)
Árkos
Foglalkozása néprajzkutató

ÉletútjaSzerkesztés

Szakismeretét nem egyetemen szerezte. A diplomás kutatókkal szembeni hátrányát szorgalommal és kitartással tudta leküzdeni. Kezdetben autodidaktaként nem tudott érdeklődésének megfelelő állást találni magának, ezért tanulmányai befejezése után szülei mellett gazdálkodott, dolgozott a brassói cikóriagyárban, a Zsil-völgyi szénbányákban, valamint zootechnikusként a szülőfalujához közeli állatfarmokon. Életében fontos fordulópontnak számított, amikor a sepsiszentgyörgyi Népi Alkotások Háza és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Központjához került (1971), ahol haláláig dolgozott. 1992-ben megtörten, elhagyatva hunyt el lakásán, Árkoson, 57 éves korában. Munkásságának utólagos elismeréseként 2010-ben Négyfaluban posztumusz díszpolgári címet kapott.

MunkásságaSzerkesztés

Legfőbb kutatási területe, szülőföldje, a Barcaság néprajza, ezen belül főleg a kerámia, a hímzés, a bútorfestés és a folklór kutatásában ért el jelentős eredményeket. Jó érzékkel lelte meg a kevéssé kutatott, izgalmas témákat. Mivel egy alig ismert tájegység hagyományait vizsgálta, gyűjtései nagy jelentőségűek.

Idővel fokozatosan tágult a kutatási területének földrajzi határa (Fogaras vidéke, Háromszék, Gyimes, Moldva). Haláláig a gyűjtött anyagnak csak egy részét tudta feldolgozni. A tárgyi kultúra iránti vonzódásának eredményeként kialakult gyűjteménye halála után jórészt elkallódott. Sok írása kéziratban maradt.

Egyéni fotókiállításai jelzik, hogy a tárgyak megörökítésénél fontos szempontnak tartotta azok esztétikai értékének hangsúlyozását. A Magyar néprajzi lexikon köteteinek az összeállításához számos általa készített fényképet használtak fel.

Felelősséget érzett a helyi naiv és amatőr művészek támogatására. Munkájukból számos kiállítást szervezett.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Népi hímzéseink. I. Barcasági csángó leányingek hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1972.
  • Népi hímzéseink. II. Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1973.
  • Meşteri populari. Florile lui Bálint András - Népi mesterek. Bálint András virágai. Centrul Judeţean de Îndrumare a Creaţiei Populare şi a Mişcării Artistice de Masă Covasna - Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sf. Gheorghe-Sepsiszentgyörgy.
  • Kovászna megye régi fazekas központjai. In: Székely ZoltánGazda KláraKovács SándorKozák Albert (szerk.): Aluta VI-VII. Studii şi comunicări - Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1974-1975. 267-305.
  • Az ifjúság téli mulatsága Bodza, Barcaság, Erdővidéken, valamint a Nagyküküllő, Nyikó és Homoród mentén. In: Székely ZoltánGazda KláraKovács SándorKozák AlbertZágoni Jenő (szerk.): Aluta VIII-IX. Studii şi comunicări - Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1976-1977. 329-342.
  • Hétfalusi „csángó bútor". In: Kós Károly (szerk.): Népismereti Dolgozatok, 1976. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976. 103-112.
  • A fogarasföldi népi fazekasságról. In: Kós KárolyFaragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980. 92-99.
  • Erdők, vizek csodás lényei Háromszéken és a környező vidékeken. In: Kós KárolyFaragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981. 185-196.
  • A naiv művészet mesterei. Kovászna Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság. Sepsiszentgyörgy, 1982
  • Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Sajtó alá rendezte Keszeg Vilmos. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
  • Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988. A dallamokat lejegyzete Szabó Csaba. Héttorony Könyvkiadó, Budapest, 1991.
  • Kicsi Péter, nagy Péter. Tréfás mesék, adomák és anekdoták. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1992
  • Szemtanúk vallomásai az 1848-49-es szabadságharcról. Sepsiszentgyörgy, 1992.
  • Moldvai csángó garabonciások. In: Kós KárolyFaragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1994. 319-332.

Felhasznált forrásokSzerkesztés

  • adatbank.ro / romániai magyar lexikon / művelődéstörténet
  • Magyar néprajzi lexikon

További információkSzerkesztés

  • Hála József: Seres András élete és munkássága. Néprajzi Hírek. XXII. évf. (1993) 3-4. sz. 98-99.
  • Pávai István: Seres András moldvai emlékei és a Csángómagyar daloskönyv születése. In: Uő: Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2006. 181-186.
  • Pozsony Ferenc: Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Utunk XXXIX. (1984). 43.
  • S. Zs. (Seres Zsófia): Seres András. In: DÁVID Gyula (főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon V/1. S-Sz. Erdélyi Múzeum-Egyesület-Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2010. 137-138.
  • SZ. Zs. (Szabó Zsolt): Seres András emlékezete. Művelődés LIV. (2001) 2. 10.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés