Főmenü megnyitása

Bona Sforza (kiejtése: [ˈbɔːna ˈsfɔrʦa]; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2.Bari, Apulia, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) lengyel királyné, litván nagyhercegné, Bari és Rossano hercegnője. II. Alfonz nápolyi király unokája.

Sforza Bona lengyel királyné
(Bona Sforza d'Aragona)
Cranach the Younger Bona Sforza.jpg
Született 1494. február 2.[1]
Vigevano
Elhunyt 1557. november 19. (63 évesen)[2]
Bari vár[3]
Állampolgársága Milánói Hercegség
Házastársa I. Zsigmond lengyel király
Gyermekei
SzüleiIsabella of Naples
Gian Galeazzo Sforza
Foglalkozása
  • arisztokrata
  • műgyűjtő
Tisztség queen of Poland (1518–1557)
Halál okamérgezés
Sírhely San Nicola
A Wikimédia Commons tartalmaz Sforza Bona lengyel királyné témájú médiaállományokat.
Az ifjú Bona királyné
Bona Sforza 1517 körül
Bona Sforza régens anyakirályné

ÉleteSzerkesztés

Sforza Bianka Mária német-római császárné Gian Galeazzo II Sforza milánói hercegnek és Aragóniai Izabella (14701524) nápolyi királyi hercegnőnek, II. Alfonz nápolyi király lányának a legifjabb gyermekeként született. 8 hónapos korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonöt éves édesapja. Az ifjú Sforza hercegnőt édesanyja kiváló nevelésben részesítette, a klasszikus szerzők, a zene és a tánc ismeretén kívül a kormányzás fogásait is elsajátította.

A 24 esztendős Bona Sforza I. Miksa német-római császár ajánlására (akinek második felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné volt, Bona Sforza nagynénje) Krakkóban 1518. április 18-án I. Zsigmond lengyel királyhoz ment férjhez. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született. Az új királyné nagy befolyással volt férjére, támogatta a humanizmus lengyelországi fejlődését. Fényűző udvart tartott, kedvelte a pompát, külföldiekkel – elsősorban olaszokkal – vette körül magát.[4] Pártfogója volt a lutheránus egyháznak.[5]


Az I. Zsigmond király élete vége felé megnövekedett az összeütközések száma Bona és fia, Zsigmond Ágost között, aki 1547-ben titokban elvette a litván főúri családból származó Barbara Radziwiłłt, majd amikor I. Zsigmond halála (1548) után bejelentette házasságát, Bona özvegy-királyné, a köznemességgel együtt megpróbálta semmissé nyilváníttatni azt. Az ellenségeskedés miatt Bona átköltözött Mazóviába, és hívei segítségével aláásta az ifjú király tekintélyét.[6] 1556-ban, nem látva semmi esélyt saját befolyása visszaszerzésére, hazatért Itáliába.

Egyes feltételezések szerint 1551-ben ő mérgezte meg fia feleségét, a litván hercegi családból származó Barbara Radziwiłłt.[7]

Utolsó évei, halálaSzerkesztés

Zsigmond Ágost nevű fia nagykorúsodása után 1556-ban az özvegy Bona királyné átadta a kormányt fiának, és még ugyanabban az évben visszatért Bariba, Itáliába. Hamarosan azonban magántitkára és szeretője, Gian Lorenzo Pappacoda II. Fülöp spanyol király megbízásából megmérgezte. Bariban temették el a Basilica di San Nicola templomban.[8]

GyermekeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. Davies: 130.
  5. Davies: 153.
  6. J. Tazbir Zygmunt August, [in:] Poczet królów i książąt polskich, Czytelnik, Warszawa, 1987, 340. oldal
  7. Davies: 127.
  8. Sławińska.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés