Shiroka
Shiroka falu Albánia északnyugati részén, Shkodra nyugati településrésze a városközponttól légvonalban 5, közúton 7 kilométerre nyugat-délnyugati irányban, a Shkodrai-tó déli partján, a Tarabosh-hegység 658 méter magas csúcsa, a Golish-hegy (Maja e Golishit) északi lábánál, 70 méteres tengerszint feletti magasságban.[1] Shkodrával a Buna folyó hídján áthaladó műút köti össze.[2] Az egykori halászfalu napjainkban tóparti üdülőterület.
| Shiroka | |
 | |
| Shiroka a Shkodrai-tóval | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Shkodra |
| Község | Shkodra |
| Alközség | Shkodra |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 03′ 33″, k. h. 19° 27′ 19″Koordináták: é. sz. 42° 03′ 33″, k. h. 19° 27′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Shiroka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A terület a vaskor idején már lakott volt, amit az innen előkerült i. e. 7–5. századi bronzcsatok bizonyítanak.[3] A 20. századig Shiroka kis halászfalu volt, üdülőterületté válásának első lépéseként a két világháború közötti időszakban I. Zogu albán király számára nyári villa épült a faluban.[4] A 20. század második felében tóparti üdülőhellyé fejlesztették, amire a Shkodrai-tó sáros-iszapos keleti partvidékével szemben köves partja tette alkalmassá Shirokát. Strandokat alakítottak ki, szálláshelyek és éttermek nyíltak, az egykori Zogu-villa pedig az ország egyik legnevezetesebb úttörőtábora lett.[5]
Nevezetességei szerkesztés
Shiroka napjainkban is a shkodraiak kedvelt fürdő- és pihenőhelye, amely ráadásul gyógyhatású mikroklímájával is vonzza a látogatókat. Egészen Zogajig strandok, tóparti haléttermek és szálláshelyek sorakoznak a tó mentén.[6] A Buna-hídnál kisebb hajóállomás található, ahonnan magasvíz idején sétahajók indulnak a tó vizére, de a montenegrói Virpazarba is indulnak járatok.
A falu fő építészeti emléke I. Zogu albán király nyári villája.[7]
Shiroka nevezetes szülöttei Filip Noga (1867–1917) politikus, a nemzeti függetlenségi küzdelmek alakja,[8] valamint Anton Harapi (1888–1946) ferences szerzetes, politikus, publicista, író.[9]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.
- ↑ Shqipëria e Veriut / North Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
- ↑ Ceka 2013 :60.
- ↑ Nagel 1989 :153.
- ↑ Réti 1991 :88.; Dienes 2017 :162.
- ↑ Dienes 2017 :158., 162–163.; Sheme & Mara 2017 :67.
- ↑ Nagel 1989 :153.
- ↑ Elsie 2013 :333.
- ↑ Elsie 2013 :191.
Források szerkesztés
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
- ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
