Si-cu
A si-cu (shih-tzu) azon három kutyafajtának egyike, amelyet "oroszlánkutyának" is neveznek. Távol-Keletről származik. A modern si-cu az ősi tibeti kutya és a kínai pekingi kutya keresztezéséből született. A haszonkutyák közé tartozik.
| Shi-Tzu (Shih Tzu) | |
 | |
| Fajtagazda ország | Tibet (Nagy-Britannia) |
| Osztályozás | |
| Csoport | IX. Társasági kutyák |
| Szekció | 5. Tibeti fajták |
| Fajtaleírás | |
| Osztályozó szervezet | FCI |
| Érvényes standard | magyar |
| Kiadás éve | 1987 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Shi-Tzu témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Régen a kínai császári udvarban kísérőeb és házőrző volt. Nevét a kínai mitológia egyik szereplőjéről az oroszlánkutyáról kapta. Mivel a kínai buddhisták az oroszlánt szent állatként tisztelték, ez a kutyafajta is hasonló megbecsülésben részesült. Ősei Tibetből származnak és talán rokonságban állnak a Lhasa apsóval. Kínába már évszázadokkal ezelőtt eljutottak, mivel a tibeti kolostorok jóakaratuk jeleként ilyen kutyákat ajándékoztak a kínai császárnak. Európába az 1930-as években vitték be.[1]
Külső megjelenése szerkesztés
Nagyon hosszú, tömör szőrű. Bundája színe bármilyen lehet, leggyakrabban barna-fehér, fekete-fehér. Füle nagy, lelógó és vastag szőrzet borítja. Feje gömbölyű. Dús és hosszú szőr fedi. Az arcorri rész rövid, szögletes. Háta egyenes, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Farka magas, tűzött és a háta fölé hajlik. Különös jellemzője a fehér homlokfolt, a fehér farokvég és a turcsi orr.
Mérete szerkesztés
Marmagassága körülbelül 25 – 26,70 cm. Súlya 4,50 és 8,20 kg között változik.
Igényei szerkesztés
Mozgásigénye közepes. Szőrzetét naponta ápolni kell.
Források szerkesztés
- ↑ Taylor, David.szerk.: dr. Pesthy Gábor: Én és a kutyám, 109. o.
Irodalom szerkesztés
Collier, W. V. F.: Kína és Japán kutyái. Fapadoskonyv 2011. ISBN 9789633299470