Sigray Jakab

(1764-1795) jogász, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője

Gróf felső- és alsósurányi Sigray Jakab Zsigmond József Ádám (Kőszeg, 1764. május 3. – Buda, 1795. május 20.) jogász, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, a felvilágosodás híve, reformer.

Sigray Jakab
Született 1764. május 3.[1]
Kőszeg[1]
Elhunyt 1795. május 20. (31 évesen)[1]
Buda[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász
Halál okalefejezés
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigray Jakab témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A magyar római katolikus főnemesi származású gróf Sigray család sarja. Apja, gróf Sigray Károly (1716-1800), Somogy vármegye főispánja, hétszemélynök, a Dunántúli Kerületi Tábla elnöke. Anyja, gróf nemesságodi Szvetics Zsófia (1744-1784), gróf nemesságodi és pleterniczai Szvetics Jakab (1703-1781) királyi személynök egyetlen leánya volt. Sigray Károly harmadik felesége. Anyja Szvetics Zsófia révén szerezte meg a grófi címet Sigray Károly: Mária Terézia magyar királynő 1780. április 14-én grófságra emelte Szvetics Jakabot, nejét Lada Máriát, és egyetlen leányát, Szvetics Zsófiát, férjével, Sigray Károllyal együtt.[2] A nőtlen és gyermektelen Sigray Jakab családját, öccse, gróf Sigray József (1768-1830), Somogy vármegye főispánja, nagybirtokos vitte tovább.

Sigray Jakab gróf, magyaron kívül németül, franciául, olaszul, angolul és latinul írt és beszélt, tehetségesen festett és zenélt, jól lovagolt és kiválóan vívott. Jogot végzett és a Kőszegi Kerületi Tábla titkára, majd táblai ülnöke lett. 1782-ben járulnok, 1787-ben kinevezték a Dunántúli Kerületi Tábla titkári posztjára, de ezt a posztot csak néhány hónapig töltötte be, ugyanis lemondott. 1792-ben lett a Kőszegi Kerületi Tábla létszámfeletti tiszteletbeli ülnöke, amiért - 1794-es letartóztatásáig - évi 500 forint díjazást kapott.

A Martinovics-féle összeesküvésben a hazai nemesi reformereket tömörítő, a társadalmi-politikai gondok megoldását célul tűző Reformátorok Társasága titkos szervezetének igazgatója volt. A jakobinusok elleni perben halálra ítélték, lefejezésére a Vérmezőn kerítettek sort.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  2. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 51. kötet - 217 - 220. oldal

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés

Sigray család