Főmenü megnyitása

Sigray Jakab

jogász, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője

Gróf felső- és alsósurányi Sigray Jakab Zsigmond József Ádám (Kőszeg, 1764. május 3. – Buda, 1795. május 20.) jogász, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, a felvilágosodás híve, reformer.

Sigray Jakab
Született 1764. május 3.
Kőszeg
Elhunyt 1795. május 20. (31 évesen)
Buda
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász
Halál okalefejezés
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigray Jakab témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Apja, gróf Sigray Károly (1716-1800), Somogy vármegye főispánja, hétszemélynök, a Dunántúli Kerületi Tábla elnöke. Anyja, gróf nemesságodi Szvetics Zsófia (1744-1784), gróf nemesságodi és pleterniczai Szvetics Jakab (1703-1781) királyi személynök egyetlen leánya volt. Sigray Károly harmadik felesége. Az ő révén szerezte meg a grófi címet: Mária Terézia magyar királynő 1780. április 14-én grófságra emelte Szvetics Jakabot, nejét Lada Máriát, és egyetlen leányát, Szvetics Zsófiát, férjével, Sigray Károllyal együtt.[1]

Sigray Jakab gróf, magyaron kívül németül, franciául, olaszul, angolul és latinul írt és beszélt, tehetségesen festett és zenélt, jól lovagolt és kiválóan vívott. Jogot végzett és a Kőszegi Kerületi Tábla titkára, majd táblai ülnöke lett. 1782-ben járulnok, 1787-ben kinevezték a Dunántúli Kerületi Tábla titkári posztjára, de ezt a posztot csak néhány hónapig töltötte be, ugyanis lemondott. 1792-ben lett a Kőszegi Kerületi Tábla létszámfeletti tiszteletbeli ülnöke, amiért - 1794-es letartóztatásáig - évi 500 forint díjazást kapott.

A Martinovics-féle összeesküvésben a hazai nemesi reformereket tömörítő, a társadalmi-politikai gondok megoldását célul tűző Reformátorok Társasága titkos szervezetének igazgatója volt. A jakobinusok elleni perben halálra ítélték, lefejezésére a Vérmezőn kerítettek sort.

ForrásokSzerkesztés

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 51. kötet - 217 - 220. oldal

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés