Siklós Albert
Siklós Albert, születési és 1901-ig használt nevén Schönwald Albert[9] (Budapest, 1878. június 26.[10] – Budapest, 1942. április 3.)[11] magyar zeneszerző, főiskolai tanár, zenetörténész, gordonkaművész, lapszerkesztő.
| Siklós Albert | |
 | |
| Született | Schönwald Albert 1878. június 26.[1][2][3][4][5] Budapest[6] |
| Elhunyt | 1942. április 3. (63 évesen)[1][2][3][4][5] Budapest[7] |
| Állampolgársága | magyar |
| Élettársa | Weiss Aranka (h. 1904–1916) Edelmann Alice (h. 1917–1942) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (35-9-20)[8] |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | gordonka |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Siklós Albert témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésSchönwald Ferenc (1823–1894)[12] kereskedő és Beck Laura (1847–1918) fiaként született zsidó családban.[10] Középiskolai tanulmányait 1888 és 1896 között a Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte, ahol jeles eredménnyel tett érettségit. 1896-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 8 szemesztert hallgatott és a két alapvizsga letétele után 1901. május 25-én szerezte meg az abszolutóriumot. Ugyanebben az évben (1896) felvételt nyert a Zeneakadémiára is, ahol a sikeres meghallgatást követően egyből a 3. évfolyam tagja lett. A felvételit követően Koessler János lett a főtárgytanára.
1901-ben kezdte meg működését csellistaként a Budapesti Filharmóniai Társaságnál mint rendkívüli tag, s 1904-ig körülbelül ötven hangversenyen vett részt. 1903 és 1907 között több tanulmányutat tett Franciaországban, Olaszországban és Németországban. 1905 és 1919 között a Fodor Zeneiskolában tanított.
1910-től a Zeneakadémián hangszerelést és partitúraolvasást tanított. A Budapesti Hírlap 1915. márciusi 19-i száma így méltatta itteni munkásságát növendékei zeneakadémiai hangversenye után: „Látjuk, mennyire gazdag a magyarság Zenei tehetségekben és megbizonyosodunk arról, hogy a céltudatos vezetés mily pompásan segiti a tehetséget kibontakozásában. Alig hihetjük, hogy ezek az ifju komponisták még innen vannak a husz éven. Darabjaik oly komplikált benső idegéletről és érzésvilágról tanúskodnak, a teknikának oly alapos és biztos ismeretét, szinte felsőbbséges kezelését mutatják, mintha évtizedes gyakorlat állana mögöttük. Sehol semmi félénkség vagy kezdetlegesség a harmóniák felépítésében, a színek felrakásában vagy a forma szerkesztésében. Az ifjúság nagyotakarásának, túlzásának és egyéb félszegségének bizonyára nincsenek híjával, de mindenben annyira szuverének, mint bármelyik kezdő nyugat-európai muzsikus. Ezek a fiatalemberek megtanultak mindent, amit az iskolában meg lehet tanulni. Ezért dicséret illeti a Zeneakadémia tanári karának két kitűnőségét: Herzfeld Viktort, a zeneszerzés, és Siklós Albertet, a hangszerelés professzorát. De a tanultakon kivül ott zsong lelkükben egy csomó impresszió, melyek közt haloványan kezdenek kibontakozni az egyéniség körvonalai. Hogy a két tanár nem szorította az iskolai szabályok lelket ölő béklyóiba ezeket a kialakuló és kiforrófélben lévő egyéniségeket, hanem engedte érvényesülni énjüket, ha az mindjárt idegen, hipermodern benyomásoktól ittasodott is meg: azért ismét csak az elismerés hangján szólhatunk liberális felfogásukról és nevelő művészetükről.”
1919-ben a Nemzeti Zenede vizsgálóbizottságának tagja, 1926-ban miniszteri biztosa lett. 1920 és 1922 között a Zeneművészeti Tanács tagja volt. 1928-tól 1937-ig ő szerkesztette A Zene című folyóiratot. Számos zenetörténeti, hangszertörténeti, zeneesztétikai cikke jelent meg. A kétkötetes Zenei Lexikon tárgyi részét írta 1923-ban. Halálát tüdőgyulladás, szívizom-elfajulás, érelmeszesedés okozta.
Családja
szerkesztés1904. május 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Weiss Arankával.[13] 1916-ban elváltak. Második házastársa Edelmann Alice (1894–1954) volt, Edelmann Menyhért orvos lánya, akit 1917. október 29-én vett nőül.[14] 1919. június 12-én feleségével áttértek a református hitre.
Fia Siklós Ferenc (1907–1936) hírlapíró.
Zeneművei
szerkesztés- zenekari művek (szimfónia, szvitek, Ferkó szórakozásai, nyitányok, Találkozás, Táncimpressziók, Szimfónietta, Magyar koncertrondo stb.)
- kamarazene
- zongoraművek
- opera (A hónapok háza, 1927)
- pantomim (A tükör, 1923)
- karművek, dalok
Írásai
szerkesztés- Összhangzattan (Budapest, 1907)
- Hangszereléstan (Budapest, 1908–1910)
- A vezérkönyvolvasás útmutatója (Budapest, 1911)
- Formatan (Budapest, 1912)
- Ellenponttan (Budapest, 1913)
- Zeneesztétikai jegyzetek (Budapest, 1921)
- Siklós Albert zenei lexikona (Budapest, 1922)
- A harmonizálás kézikönyve (Budapest, 1923)
- Magyar zenetörténeti jegyzetek (Budapest, 1927)
- Hangszerek, hangszínek (Budapest, 1941)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 14.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. International Music Score Library Project . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 22.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=243&layout=s
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112413/1901
- ↑ a b Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 927/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 4.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 369/1942. folyószáma alatt.
- ↑ Schönwald Ferenc halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 294/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 4.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 505/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 4.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 429/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 4.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
szerkesztés- Siklós Albert (A Zene, 1942. 11. sz.)
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggebrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983–1985
- Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
