Simon Pagenaud
Simon Pagenaud (Poitiers, 1984. május 18.–) francia autóversenyző, jelenleg az IndyCarban versenyez a Team Penske versenyzőjeként, ahol 2016-ban megszerezte a bajnoki címet és 2019-ben megynerte az indianapolisi 500 mérföldes versenyt.
| Simon Pagenaud | |
_(cropped).jpg) | |
| Pagenaud 2019-ben | |
| Életrajzi adatai | |
| Született | 1984. május 18. (35 éves) Poitiers  Franciaország |
| Nemzetisége | francia |
| Pályafutása | |
| Kategória | IndyCar |
| Aktív évei | 2011– |
| Csapata |
Team Penske (Csapattárs:  Juan Pablo Montoya Hélio Castroneves Will Power) |
| Rajtszáma | 22 |
| Korábbi csapatai |
HVM Racing (2011) Dreyer & Reinbold Racing (2011) Schmidt Peterson Motorsports (2012–2014) |
| Nagydíjak száma | 87 |
| Világbajnoki címek | 1 (2016) |
| Győzelmek | 9 |
| Dobogós helyezések | 20 |
| Első rajtkockák | 9 |
| Leggyorsabb körök | 4 |
| VB-pontok | 2559 |
| Első nagydíj |
 2011-es Indy Grand Prix of Alabama |
| Első győzelem |
2013-as Chevrolet Detroit Belle Isle Grand Prix |
| Legutolsó győzelem |
2019-es Indianapolisi 500 |
| Legutolsó nagydíj |
2019-es DXC Technology 600 |
| 2016-os VB-helyezés | 1. |
| Simon Pagenaud weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Pagenaud témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
PályafutásaSzerkesztés
Pagenaud karrierjét gokartozással kezdte 1994 és 2000 között. A következő években a World Series by Renault betétsorozataiban versenyzett mielőtt 2005-ben a főkategóriába szerződött a Saulnier Racing csapatához.
Az év során többször végzett a pontszerző helyek egyikén, legjobb helyezése egy negyedik hely volt Zolderben, mindössze a második futamán. A szériában szerepelt még a későbbi csapattársa, Will Power és a volt Formula–1-es pilóta, Robert Kubica.
A következő évben már egy amerikai bajnokságban szeretett volna versenyezni, így a Champ Car Atlanticban szereplő Team Australia csapatához szerződött. Jó volt az egykörös tempója, hiszen a tizenkét alkalomból nyolcszor rajtolhatoot az első sorból és egyszer a pole-pozícióból. A futamokon sem hagyott alább a sebessége, kilencszer végzett az első ötben, valamint egyszer a futamgyőzelmet is behúzta. Az év végén bajnokká avatták, az összetettben a későbbi IndyCar versenyzőt, Graham Rahalt előzte meg.
A bajnoki címével nyert pénzjutalmával felléphetett a Champ Carba, ahol ismét a Team Australia versenyzője volt, csapattársa pedig Will Power lett. A 14 versenyt nyolc alkalommal fejezte be a legjobb hat között. Legjobb helyezését a kanadai fordulókon érte el, ahol a három egymást követő futamot mindháromszor a negyedik helyen fejezte be. A bajnokságot a nyolcadik helyen zárta 232 ponttal, majd megválasztották az év legtöbbet fejlődött versenyzőjévé.
2008-ra az amerikai Le Mans szériába szerződött Gil De Ferran és Scott Dixon csapattársaként. Háromszor állhatott a dobogóra, az év végén pedig a kilencedik helyen zárt. Emelllett elindult a Le Mans-i 24 óráson is, de célba érnie nem sikerült.
2009-ben már sikeresebben sikerült a szezonja, hiszen öt győzelemmel a második helyen zárt. A következő évben pedig még ezt is sikerült túlszárnyalni. Átigazolt a Highcroft Racing csapatához, ahol David Brabham csapattársa lett. Minden versenyen dobogóra állhatott, így 20 pontos előnnyel nyerte meg a bajnoki címet. Az elkövetkezendő három évben csak a sebringi versenyeken indult, kétszer is a második helyen végzett.
Ezek mellett természetesen Le Mansban is elindult, de csak 2011-ben tudott célba érni, akkor a kategóriája második helyén végzett.[1]
Az IndyCarbanSzerkesztés
2011Szerkesztés
A várva várt áttörés 2011-ben következett be, amikor rajthoz állhatott az alabamai versenyen Ana Beatriz helyetteseként, aki még a szezonnyitón törte el a csuklóját.[2] Pagenaud a futamot csak a 12. rajtsorból kezdhette meg, de végül a nyolcadik helyen ért célba. A szezonban még két versenyen indult: Mid-Ohioban Justin Wilsont[3] helyettesítve a 13., Sonomában Simona de Silvestrót[4] helyettesítve pedig a 15. helyen végzett.
2012Szerkesztés
A következő évre Pagenaud a Schmidt Hamilton Motorsports csapathoz szerződött, így megkezdhette első teljes szezonos évét az IndyCarban. Mindössze csak a hatodik futamát teljesítette, amikor a Long Beach-i versenyen a negyedik helyről rajtolva a megszerezte első dobogóját a szériában, Will Power mögött mindössze csak 8 tizedmásodpercel ért be a második helyen. Ezután még háromszor tudott felállni a dobogó legalsó fokára, az év végét pedig az ötödik helyen zárta.
2013Szerkesztés
2013-ra a csapat meghosszabbította a francia versenyző szerződését, csapattársa pedig a szintén francia Tristan Vautier lett. A szezont több Top 10-es eredménnyel kezdte, az indianapolisi 500-on a 8. helyen ért be. Az ikonikus forduló után Detroitba látogatott a mezőny. Az első futamon Pagenaud 12. lett, a második futamot pedig a hatodik helyről rajtolva megnyerte. Győzelme után hét futamot kellett még várnia egy újabb dobogós helyezésre mielőtt a baltimorei versenyen ismét felállhatott a dobogó legtetejére. Az évet a harmadik helyen zárta Scott Dixon és Hélio Castroneves mögött.
2014Szerkesztés
A következő évre maradt a csapatnál és ott folytatta, ahol az előző évet abbahagyta. Az első három versenyét az első ötben fejezte be, majd az indianapolisi versenyen megszerezte harmadik győzelmét. Ezek után vegyes eredmények jöttek, majd a texasi első versenyen megszerezte a pole-pozíciót. Másnap a versenyen megfutotta a leggyorsabb kört, de csak a 16. helyen ért célba. A vasárnapi versenyen ismét megfutotta a leggyorsabb kört, de ezúttal megnyerte a futamot. A győzelem után még négyszer végzett a Top 10-ben, köztük egy harmadik helyet Sonomában. Az év végén az előző évekhez képest több pontot szerzett, de ez csak az ötödik helyre volt elég.
2015Szerkesztés
2015-ben Pagenaud csatlakozott a Team Penske csapatához Juan Pablo Montoya, Hélio Castroneves és Will Power mellé.[5] Ez számított a tanulóévének a Penske csapatánál, ennek ellenére az első három versenyéből kétszer végzett a legjobb ötben. Első dobogóját a detroiti első versenyen szerezte meg, ahol harmadik lett. A szezon hátralevő futamait négyszer fejezte be a Top 10-ben, valamint Mid-Ohióban ismét a dobogóra állhatott ismét egy harmadik hellyel. A szezont a 11. helyen zárta 384 pontjával.
2016Szerkesztés
A 2016-os szezont jobban kezdte, mint az előzőt. St. Petersburgben Power visszalépése miatt megörökölte a pole-pozíciót, majd a futamon a legtöbb kört az élen töltve a második lett. A következő versenyen ismét második lett, így átvette a vezetést a bajnokságban. Long Beachen felért a csúcsra és első Penske-s győzelmét aratta. A következő versenyen Graham Rahallal vívitt nagyot a győzelemért, indianapolisban viszont senki sem tudta megszorongatni, így sorozatban három győzelmet aratott Pagenaud. Az indianapolisi 500-on megszakadt a dobogós sorozata, egy boxutcai hiba miatt csak a 19. lett. A következő öt versenyből háromszor indulhatott a pole-ból, viszont csak kétszer végzett a legjobb ötben.
EredményeiSzerkesztés
Teljes IndyCar eredménysorozataSzerkesztés
| Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | Helyezés | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2011 | Dreyer & Reinbold Racing | STP |
ALA 8 |
LBH |
SAO |
INDY |
TXS1 |
TXS2 |
MIL |
IOW |
 TOR |
EDM |
MDO 13 |
NHA |
31. | 56 | ||||||
| HVM Racing | SNM 15 |
BAL |
 MOT |
KTY |
LVS T |
|||||||||||||||||
| 2012 | Schmidt Peterson Motorsports | STP 6 |
ALA 5 |
LBH 2 |
SAO 12 |
INDY 16 |
DET 3 |
TXS 6 |
MIL 12 |
IOW 5 |
TOR 12 |
EDM 20 |
MDO 3 |
SNM 7 |
BAL 3 |
FON 15 |
5. | 387 | ||||
| 2013 | Schmidt Peterson Motorsports | STP 24 |
ALA 6 |
LBH 8 |
SAO 9 |
INDY 8 |
DET 12 |
DET 1 |
TXS 13 |
MIL 12 |
IOW 6 |
POC 6 |
TOR 9 |
TOR 12 |
MDO 2 |
SNM 5 |
BAL 1 |
HOU 4 |
HOU 6 |
FON 13 |
3. | 508 |
| 2014 | Schmidt Peterson Motorsports | STP 5 |
LBH 5 |
ALA 4 |
IMS 1 |
INDY 12 |
DET 22 |
DET 6 |
TXS 4 |
HOU 16 |
HOU 1 |
POC 6 |
IOW 11 |
TOR 4 |
TOR 22 |
MDO 9 |
MIL 7 |
SNM 3 |
FON 20 |
5. | 565 | |
| 2015 | Team Penske | STP 5 |
NLA 20 |
LBH 4 |
ALA 9 |
IMS 25 |
INDY 10 |
DET 3 |
DET 14 |
TXS 11 |
TOR 11 |
FON 9 |
MIL 9 |
IOW 14 |
MDO 3 |
POC 7 |
SNM 16 |
11. | 384 | |||
| 2016 | Team Penske | STP 2 |
PHX 2 |
LBH 1 |
ALA 1 |
IMS 1 |
INDY 19 |
DET 13 |
DET 2 |
ROA 13 |
IOW 4 |
TOR 9 |
MDO 1 |
POC 18 |
TXS 4 |
WGL 7 |
SNM 1 |
1. | 659 | |||
| 2017 | Team Penske | STP 2 |
LBH 5 |
ALA 3 |
PHX 1 |
IMS 4 |
INDY 14 |
DET 16 |
DET 5 |
TXS 3 |
ROA 4 |
IOW 7 |
TOR 5 |
MDO 4 |
POC 4 |
GTW 3 |
WGL 9 |
SNM 1 |
2. | 629 | ||
| 2018 | Team Penske | STP 13 |
PHX 10 |
LBH 24 |
ALA 9 |
IMS 8 |
INDY 6 |
DET 17 |
DET 10 |
TXS 2 |
ROA 7 |
IOW 8 |
TOR 2 |
MDO 8 |
POC 8 |
GTW 4 |
POR 6 |
SNM 4 |
6. | 492 | ||
| 2019 | Team Penske | STP 7 |
COA 19 |
ALA 9 |
LBH 6 |
IMS 1 |
INDY 1 |
DET 6 |
DET 17 |
TXS 6 |
ROA 9 |
TOR 1 |
IOW 4 |
MDO 6 |
POC 3 |
GTW 5 |
POR 3 |
LAG |
3.* | 552* | ||
- * A szezon jelenleg is zajlik.
Indianapolis 500Szerkesztés
| Év | Karosszéria | Motor | Rajthely | Eredmény | Csapat |
|---|---|---|---|---|---|
| 2012 | Dallara | Honda | 23 | 16 | Schmidt–Hamilton Motorsports |
| 2013 | Dallara | Honda | 21 | 8 | Schmidt Peterson Hamilton HP Motorsports |
| 2014 | Dallara | Honda | 5 | 12 | Schmidt Peterson Hamilton Motorsports |
| 2015 | Dallara | Chevrolet | 3 | 10 | Team Penske |
| 2016 | Dallara | Chevrolet | 8 | 19 | Team Penske |
| 2017 | Dallara | Chevrolet | 23 | 14 | Team Penske |
| 2018 | Dallara | Chevrolet | 2 | 6 | Team Penske |
| 2019 | Dallara | Chevrolet | 1 | 1 | Team Penske |
Le Mans-i 24 órás autóversenySzerkesztés
| Év | Csapat | Csapattársak | Autó | Kategória | Körök | Helyezés (Összetett) |
Helyezés (Kategória) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2008 | Team Oreca-Matmut |  Marcel Fässler Olivier Panis
|
Courage-Oreca LC70-Judd | LMP1 | 147 | Ki | Ki |
| 2009 | Pescarolo Team | Jean-Christophe Boullion Benoît Tréluyer
|
Peugeot 908 HDi FAP | LMP1 | 210 | Ki | Ki |
| 2010 | Team Peugeot Total | Sébastien Bourdais Pedro Lamy
|
Peugeot 908 HDi FAP | LMP1 | 38 | Ki | Ki |
| 2011 | Team Peugeot Total | Sébastien Bourdais Pedro Lamy
|
Peugeot 908 | LMP1 | 355 | 2. | 2. |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ „Results” (Hozzáférés ideje: 2016. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „Pagenaud replaces Beatriz for Barber”, 2011. április 7. (Hozzáférés ideje: 2016. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „[http://www.crash.net/indycar/news/171908/1/justin-wilson-injured-simon-pagenaud-to-sub.html Justin Wilson injured, Simon Pagenaud to sub Read more at http://www.crash.net/indycar/news/171908/1/justin-wilson-injured-simon-pagenaud-to-sub.html#YMMX2DtYtPxRQGd7.99]”, crash.net, 2011. augusztus 6. (Hozzáférés ideje: 2016. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „Pagenaud subtitles for de Silvestro”, gpupdate.net, 2011. augusztus 26. (Hozzáférés ideje: 2016. július 12.) (angol nyelvű)
- ↑ „Pagenaud joins Penske as a fourth driver for 2015”, indycar.com, 2014. október 29. (Hozzáférés ideje: 2016. július 12.) (angol nyelvű)
