Simonyi-Semadam Sándor

(1864–1946) magyar ügyvéd és politikus

Simonyi-Semadam Sándor Jenő (Csesznek, 1864. március 23.Budapest, 1946. június 4.)[1] magyar ügyvéd és politikus, 1920. március 15.1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke. Nagy műveltséggel, széles látókörrel bírt, tagja volt a Magyar–Japán Társaságnak és kutatta a keleti nyelveket.

Simonyi-Semadam Sándor
Simonyi-Semadam Sándor (1920 körül)
Simonyi-Semadam Sándor (1920 körül)
A Magyar Királyság 25. miniszterelnöke
Hivatali idő
1920. március 15. 1920. július 19.
Kormányzó Horthy Miklós
Előd Huszár Károly
Utód Teleki Pál
A Magyar Királyság belügyminisztere
Hivatali idő
1920. március 15. április 19.
Előd Beniczky Ödön
Utód Dömötör Mihály

Született 1864. március 23.
Csesznek
Elhunyt1946. június 4. (82 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Párt Katolikus Néppárt
(19011918)
Keresztényszociális Néppárt
(1918–1919)
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
(1919–1921)
Országos Kisgazdapárt
(1921–1922)
Választókerület Németújvár

Házastársa szellőczei Kovács Szidónia
Foglalkozás ügyvéd
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi-Semadam Sándor témájú médiaállományokat.
Simonyi Semadam Sándor sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv27-1-58.

ÉleteSzerkesztés

1864. március 23-án Cseszneken született, római katolikus polgári családban; születését másnap (mivel Cseszneken abban az időben még nem volt önálló anyakönyvi hivatal) a közeli Bakonyoszlopon anyakönyvezték, Sándor (Jenő) keresztnévvel.[2] Apja Semadam József (18271905),[3] a cseszneki kerület szolgabírója volt,[4] tehát állami hivatalnoki tisztséget viselt; anyja Hock Erzsébet volt.

Jogásznak tanult Budapesten és Németországban, továbbá Észak-Amerikában, St. Louisban jogot és közgazdaságtant hallgatott. A jogi doktori oklevél megszerzése után ügyvédi vizsgát tett, és ügyvédi irodát nyitott. Az ügyvédi munkája mellett rendszeresen publikált politikai, közgazdasági és jogi tárgyú cikkeket. Írásai megjelentek a Hazánkban, az Alkotmányban, a Jogtudományi Közlönyben és a Szövetkezésben. Nagy műveltségű és széles látókörű ember volt. Sokat utazott, Európa nagy részét bejárta, de eljutott Afrikába, Amerikába és Ázsiába is. A keleti nyelvek kutatásával is foglalkozott.

Felesége Kovács Szidónia volt, akitől egy fia és két lánya született. Idősebb lányát, Erzsébetet (1892–1975) Mayer Miksa,[5] a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa vette feleségül, Margit lányát (1893–1976) pedig Miksa testvére, Mayer Géza, a szabadalmi bíróság alelnöke vette el. Sándor fia az első világháború után olasz hadifogságban halt meg.

1901-ben a Katolikus Néppárt politikusaként került be a politikai életbe. Rövid ideig tartó politikai pályafutása a Tanácsköztársaság bukását követően ívelt fel: 1920. március 15. és július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. Lemondását követően visszatért az ügyvédi pályához. 1946. június 4-én, Budapesten halt meg, hurutos tüdőgyulladás, szívbénulás következtében.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

Politikai pályafutása Németújváron kezdődött, amikor 1901-ben néppárti politikusként országgyűlési képviselővé választották. Az őszirózsás forradalmat követően a Károlyi-kormány alatt visszavonult a politikai élettől. A Tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztatták és túszként fogva tartották. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának megalakulását követően a párt vezetőjeként tért vissza a politikai életbe. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották, és február 18-án a nemzetgyűlés első alelnöke lett.

Simonyi meglehetősen zavaros időszakban, az első világháború utáni időben töltött be állami vezetői tisztségeket. 1920. március 15. – 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke volt. A miniszterelnöki poszton kívül, amelyre Horthy Miklós, Magyarország kormányzója nevezte ki, ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. A megbízást a tiszántúli választásokig fogadta el. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. A szerződés aláírása (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) és a tiszántúli választások után lemondott. Lemondását követően 1921 tavaszán, az első királypuccs után még belépett az Országos Kisgazda- és Földműves Pártba, de 1922-től már nem vállalt további politikai szerepet.

TagságaiSzerkesztés

A Magyar–Japán Társaság tagja volt, és azon fáradozott, hogy egyre több kulturális kapcsolat épüljön ki Japán és Magyarország között. 1922–1924 között a négytagú Országos Pénzügyi Tanács tagja és 1932–1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban Horthy Miklós kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki.

Kormányának tagjaiSzerkesztés

 
Simonyi-Semadam a kormány tagjai kíséretében az 1920. évi Szent István-napi körmeneten

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Simonyi-Semadam Sándor sírja (magyar nyelven). Farkasréti temető: Hv27-1-58. agt.bme.hu. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  • Simonyi-Semadam Sándor (német nyelven). Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). (Hozzáférés: 2011. június 4.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 398/1946. folyószáma alatt.
  2. A bakonyoszlopi római katolikus egyházközség 1864-1878 közti vegyes anyakönyvén belül az 1864-es év 32. sorszámú születési bejegyzése
  3. familysearch.org Semadam József gyászjelentése
  4. familysearch.org Semadam Sándor keresztelője
  5. Mayer Miksa (1842–1886) pedagógus, író fia


Elődje:
Somssich József
Magyarország külügyminisztere
1920. március 15. – április 19.
(ideiglenes)
Utódja:
Teleki Pál
Elődje:
Huszár Károly
Magyarország miniszterelnöke
1920
 
Utódja:
Teleki Pál