Simonyi Iván

politikus, parlamenti képviselő

Simonyi és varsányi Simonyi Iván (Simony, 1838. december 15.Pozsony, 1904. július 2.) magyar jogász, ügyvéd, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az Országos Antiszemita Párt egyik alapítója.

Simonyi Iván
Született1838[1]
Elhunyt1904 (65-66 évesen)[1]
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Simonyi Iván 1838-ban született a Bars vármegyei Simonyban, a simonyi és varsányi Simonyi család leszármazottjaként. Apja Simonyi Ferenc 1847-1848-ban a vármegye első alispánja volt. Simonyi Iván középiskolai tanulmányait a pesti Piarista Gimnáziumban és Pozsonyban végezte, majd Bécsben jogot hallgatott. Mivel a Bach-korszakban nem akart hivatalt vállalni, a Radetzky nevét viselő 5. huszárezrednél szolgált, ahol nemsokára hadnagy, majd főhadnagy lett. 1861-ben kilépett a hadseregből, majd Pesten befejezte jogi tanulmányait.[2] Ügyvédi vizsgát tett és Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát, élénken részt vett a város közéletében is. 1872-ben Horn Edével és Jókai Mórral közösen megalapította a Westungarischer Grenzbote(wd) című német nyelvű ellenzéki lapot, melynek később tulajdonosa és haláláig szerkesztője volt. Tagja volt a Magyar Újságírók Szövetségének.

1878-ban a galántai kerületben országgyűlési képviselővé választották a Függetlenségi Párt színeiben, majd 1881-től 1887-ig a magyaróvári kerület képviselője volt. Az országgyűlésben antiszemita nézeteket képviselt: 1882-ben a drezdai nemzetközi antiszemita kongresszuson elnökölt, majd 1883 októberében Istóczy Győzővel, Ónody Gézával, Széll Györggyel és Anderánszky Gáborral együtt megalapította az Országos Antiszemita Pártot, mely az 1884-es választásokon 17 képviselőt delegálhatott a parlamentbe. A párt rövidesen kettészakadt, 1887-ben pedig Simonyi kiesett a parlamentből. Számos politikai röpiratot írt és szerkesztett, leginkább a zsidók ellen hallatta hangját. Élete végén a közoktatás és szociálpolitika felé fordult, több írása ebben a témában jelent meg.[3] Simonyi 1904 nyarán hunyt el, mikor kerékpározás közben szívrohamot kapott.[4]

  • 1870 Egy pár szó a katholikus autonomiához
  • 1870 Állam és Egyház
  • 1880 Nemzeti tragikomédia. Budapest
  • A modern alkotmánytan tévedései (magyarul és németül)
  • 1882 Mentsük meg a magyar földbirtokost. Budapest
  • 1883 Der Judaismus und die parlamentarische Komődie. Pozsony és Lipcse
  • Der Antisemitismus.
  • Válaszfelirati javaslat az 1884. évi trónbeszédre
  • „Metempychose” fantasztikus regény.
  • Zeit-, Streit- und Zukunfstfragen. 2 köt.
  1. a b MAK (lengyel nyelven)
  2. Simonyi Iván. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
  3. Halálozás”, Vasárnapi Ujság (Hozzáférés: 2021. október 23.) 
  4. Gyászrovat”, Budapesti Hírlap, 1904. július 3., 10. oldal (Hozzáférés: 2021. október 23.)