Főmenü megnyitása

Ernest Shackleton

felfedező, Antarktisz-kutató
(Sir Ernest Shackleton szócikkből átirányítva)
„Fortitudine Vincimus”,
(angolul: By Endurance We Conquer)
„Kitartással győzni fogunk” – a Shackleton-család jelmondata.[1]

Sir Ernest Henry Shackleton (Írország, Kildare megye, 1874. február 15.Déli-Georgia-szigetek, 1922. január 5.) angol-ír származású brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként.

Ernest Shackleton
(Ernest Henry Shackleton)
Shackleton 1901-ben
Shackleton 1901-ben
Született 1874. február 15.
Írország, Kildare megye
Elhunyt 1922. január 5. (47 évesen)
Déli-Georgia-szigetek
Beceneve Mickey
Állampolgársága
Nemzetisége angol-ír
Házastársa Emily Dorman
Gyermekei
  • Edward Shackleton, Baron Shackleton
  • Raymond Shackleton
  • Cecily Jane Swinford Shackleton
SzüleiHenry Shackleton és Henrietta Gavant
Foglalkozása Felfedező
Munkáltató
  • Royal Scottish Geographical Society
  • The Royal Magazine
Iskolái Fir Lodge, Dulwich Collage
Kitüntetései
  • Brit Birodalom Rendjének tisztje
  • Francia Köztársaság Becsületrendje
  • Order of the Polar Star
  • Order of the Dannebrog
  • Szent Olav-rend
  • Vaskorona-rend (Itáliai Királyság)
  • Szent Anna-rend
  • Order of the Crown
  • Commander of the Royal Victorian Order
  • Polar Medal
  • A Brit Birodalom Érdemrendje
  • Knight Bachelor
  • Constantin Medal
  • Fellow of the Royal Geographical Society
  • Cullum Geographical Medal (1909)
  • Vega Medal (1910)
  • Grande Médaille d'Or des Explorations (1910)
  • Hubbard Medal (1910)
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Grytviken

Ernest Shackleton aláírása
Ernest Shackleton aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Shackleton témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

IfjúkoraSzerkesztés

 
Shackleton 11 éves korában

Shackleton 1874. február 15-én született az ír Kilkeában, egy tízgyerekes család második gyerekeként. 8 lány és egy fiútestvére volt. Apja, Henry Shackleton yorkshire-i származású orvos volt, akinek egyik őse vándorolt ki Írországba a 18. században. Anyja, Henrietta Gavant ír származású volt. A család Shackleton 6 éves koráig élt Kildare megyében, majd Dublinba költöztek, ahol az apa a Trinity College-ben megszerezte orvosi diplomáját.

A család erősen vallásos volt, otthon szigorú légkör uralkodott. Shackleton és testvérei csatlakoztak az antialkoholista ligához, és kocsmák előtt énekeltek dalokat az alkohol veszélyeiről.[2] A családban Shackleton haladó szelleműnek számított, lánytestvéreit is arra ösztönözte, hogy legyen saját hivatásuk, így felnőttkorukban szülésznőként, vámtisztként, művészként és íróként keresték a kenyerüket.[3]

10 éves volt, amikor Angliába költöztek, Shackleton ekkor kezdett először iskolába járni, egészen addig otthon tanította őt és testvéreit az apjuk. Első iskolája a Fir Lodge volt, Croydonban, majd 13 éves korától a Dulwich College-be járt, ami bentlakásos fiúiskola volt. Nem nagyon bírta az iskolai kötöttségeket, a korának megfelelő tananyaghoz túl éretlennek találták, ezért fiatalabb osztályba került. Iskolai évei alatt ragadt rajta a Mickey becenév. Nem kedvelte sem az iskolát, sem a tananyagot, a földrajzot csak „városok nevei, fokok, öblök és szigetek listájának”[4] tartotta, ezért 15 évesen elhatározta, hogy az iskolát otthagyva tengerre száll. Apja, bár nem tetszett neki az ötlet, nem állta útját.

A tengerenSzerkesztés

A kereskedelmi flottához került, de amíg a megfelelő papírokra várt, még befejezte az 1890-es év tavaszi félévét. A félév végén utazott el Liverpoolba, ahol a Hoghton Tower nevű hajón kezdte el a tengerészkarrierjét.

Az AntarktiszonSzerkesztés

Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedíciójában 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimród-expedíció élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a déli szélesség 88° 23′. fokára, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai elsőként mászták meg a Mount Erebus vulkánt. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Edvárd brit király lovaggá ütötte.

Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a Birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég. A csapatnak el kellett hagynia a hajót, majd hónapokig tartó jégtáblán sodródás és csónakban evezés után kikötöttek az Elefánt-szigeten, ahonnan Shackleton több társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetekről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.

A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton-Rowett expedíció során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én a Déli-Georgia szigeteken, szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére, itt is temették el, Grytviken település temetőjében.

EmlékezeteSzerkesztés

Shackleton hírnevét leginkább a Birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század során fedezték fel újra, tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és krízismenedzsment tudomány.

Az expedícióról maga Shackleton is könyvet írt, és az elmúlt évtizedekben számos egyéb könyv jelent meg róla, amik között volt útleírás jellegű is, de olyan is, mely az expedíciót és főleg Shackletont a vezetéstudomány szemszögéből vizsgálta meg. Az expedíció történetéről dokumentumfilmek mellett tévéfilm-sorozat is készült Kenneth Branagh főszereplésével.

MagyarulSzerkesztés

  • Az Antarktisz szívében. Száznyolcvan kilométerre a Déli Sarktól; ford. Halász Gyula; Világirodalom, Bp., 1923 (A hat világrész)
  • Dél. Az Endurance hajótöröttjei. 1914-1917; ford. Halász Gyula; Világirodalom, Bp., 1925 (A hat világrész)
  • A Déli Sark hajótöröttjei; ford. Halász Gyula; Dante, Bp., 1933 (Kalandos utazások)
  • Endurance. 635 nap a jég fogságában; ford. Farkas Tünde; Bastei Budapest, Bp., 2001
  • Az Antarktisz szívében. Száznyolcvan kilométerre a Déli Sarktól; ford. Halász Gyula; Enciklopédia, Bp., 2005 (A hat világrész. Utazások és fölfedezések); reprint kiad.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Morell-Capparell 2008: 24.
  2. Morrell-Capparell 2008: 43.
  3. Morrell-Capparell 2008: 43.
  4. Morrell-Capparell 2008: 45.

ForrásokSzerkesztés

Magyarul is megjelent, Shackletonnal kapcsolatos művek:

  • Oberle Károly: Shackleton délsarki expeditiója; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
  • Alfred Lansing: A Déli-sark foglyai. Ernest Shackleton legendás antarktiszi expedíciója; ford. Ambrose Montanus, Láng Zsuzsa Angéla; Park, Bp., 2001 (Veszélyes övezet) ISSN 1586-426X
  • Ernest Shackleton: Endurance, 635 nap a jég fogságában. Bastei Budapest Kft., 2001 ISBN 963 296 499 3
  • Ernest Shackleton: Az Antarktisz szívében, Enciklopédia Kiadó, 2005 ISBN 963 847 788 1
  • Margot Morell–Stephanie Capparell: A Shackleton-modell. Déli-sarki expedíció mint vezetéselmélet; ford. Garamvölgyi Andrea; HVG Könyvek, Bp., 2008 ISBN 978 963 9686 625

Honlapok:

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernest Shackleton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.