Siracusa megye

	Siracusa megye (Provincia di Siracusa)
	Piazza del Duomo, Siracusa
	; Siracusa megye címere
	; Siracusa megye címere
	Adatok
Ország	Olaszország
Régió	Szicília
Székhely	Siracusa
Terület	1511 km²
Irányítószám	96100; 96010–96019;
Körzethívószám	0931; 095;
Autójelzés	SR
	Népesség
Teljes népesség	404 271 fő (2011) +/-
	Elhelyezkedése
	Siracusa megye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Siracusa megye témájú médiaállományokat.

Siracusa megye (olaszul Provincia di Siracusa) Olaszország Szicília régiójának megyéje. Székhelye Siracusa.

Fekvése szerkesztés

Siracusa megye domborzati térképe

Siracusa megye Szicília keleti részét foglalja el. Keleten és délen a Jón-tenger és a Földközi-tenger határolja, északon Catania, nyugaton Ragusa megyével szomszédos.

A megye domborzata hegyvidéki jellegű. A legnagyobb síkvidék a Milazzo körüli tengerparti síkság. A legnagyobb folyója az Alcantara valamint a Timeto és Pollina.

Hegyek szerkesztés

Siracusa megye fekvése Szicílián belül

A megye domborzatát nagyban befolyásolta az egykori vulkáni tevékenység, amelynek eredményeképp a megye területe elsősorban dombvidék, kivéve a tengerpart egyes sík részeit.

Legfontosabb hegyvidéke a Iblai-hegység, amely egyben természetes határt is képez Ragusa megyével. Legmagasabb pontja a Monte Lauro (986 m).

Folyók szerkesztés

A megye vizekben gazdag. Legfontosabb vízfolyása a Margi-San Leonardo, a Ciane, az Anapo, a Cassibile, az Asinaro és a Tellaro.

A siracusai partokat a Jón-tenger és a Szicíliai-csatorna vizei mossák. A tengerpart szaggatott, több öble és szigete is van: (Augustai-öböl, Porto Grande di Siracusa, Notoi-öböl), Ortigia-sziget, Isola di Capo Passero), és a félszigetei: (Magnisi, Maddalena és Capo Passero).

Szigetei:

Klíma szerkesztés

A megye klímáját enyhe tél (átlagosan 10 °C) és meleg nyár jellemzi, amikor a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot is.

Demográfia szerkesztés

Siracusa megye a majd négyszázezer lakosával Szicília hatodik legnépesebb megyéje. A megyében a legtöbb lakosa Siracusa városnak van. A legsűrűbben lakott Floridia.

Községek szerkesztés

Siracusa megyéhez 21 község (comuni) tartozik:

Község	Lakosok (fő)	Terület (km²)
Augusta	34.062	109,33 km²
Avola	31.679	74,27 km²
Buccheri	2.182	57,43 km²
Buscemi	1.153	51 km²
Canicattini Bagni	7.354	15 km²
Carlentini	17.586	157 km²
Cassaro	839	19,38 km²
Ferla	2.636	24,77 km²
Floridia	22.600	26,22 km²
Francofonte	12.523	73,95 km²
Lentini	24.036	215,75 km²
Melilli	12.897	163,03 km²
Noto	24.004	550,86 km²
Pachino	21.731	50,47 km²
Palazzolo Acreide	9.061	86,34 km²
Portopalo di Capo Passero	3.684	14,87 km²
Priolo Gargallo	12.189	57,58 km²
Rosolini	21.581	76,15 km²
Siracusa	124.016	204 km²
Solarino	7.503	13,01 km²
Sortino	8.986	93,19 km²

Gazdaság szerkesztés

A siracusai gazdaság jelenleg erősen stagnál, csak az agrárium, a turizmus és a vegyipar jelentős.

Mezőgazdaság szerkesztés

A pachinói paradicsom az egyik legfontosabb termék a megyében

Az 1960-as évekig, a prioloi petrolkémiai ipar születéséig a megye szinte csak mezőgazdasági jellegű volt. Területén elsősorban citrusféléket, olívát, mandulát és paradicsomot termelnek.

Termékek szerkesztés

A megye legfontosabb agrártermékei:

A szicíliai vérnarancs, amelyet elsősorban Lentiniben, Francofontéban, Carlentiniben, Buccheriben, Melilliben, Augustában, Priolo Gargallóban, Siracusában, Floridiában, Solarinóban, Sortinóban és Notóban állítanak elő.
A Monti Iblei olívaolaj
A Caciocavallo sajt, Ragusa
Moscato di Noto muskotálybor és habzóbor
Moscato di Siracusa, muskotálybor.

Ipar szerkesztés

A siracusai olajtelep

Az ipar a Priolo, Augusta és Melilli által körbezárt területet jellemzi, itt is csak olajfinomítókat és vegyipart találunk. Sok üzemet bezártak, az ágazat válságban van, három finomító maradt fenn, az ERG, az Esso és a volt AGIP.

Halászat szerkesztés

A halászati szektor kifejezetten fejlett Portopalo, Marzamemi és Notovidékén, és figyelemreméltó a kagylótenyésztés Siracusa és Augusta partjainál.

Turizmus szerkesztés

Az Ortigia sziget (Siracusa városmagja) és a tenger

Az idegenforgalom jelentősége folyamatosan növekszik. A legnagyobb vonzerőt a megyeszékhely és a világörökségi helyszínek jelentik: (Noto, Palazzolo Acreide és Pantalica), valamint a tengerparti üdülőhelyek, mint (Noto, Avola, Portopalo di Capo Passero, Fontane Bianche, Arenella, Marzamemi, Brucoli és Agnone Bagni). Lényegesek a régészeti lelőhelyek is: Leontinoi, Akrai, Megara Iblea, Eloro, Avola Antica, Noto Antica).