Főmenü megnyitása

Siracusa megye Olaszország Szicília régiójának megyéje. Székhelye Siracusa.

Siracusa megye (Provincia di Siracusa)
Piazza del Duomo, Siracusa
Piazza del Duomo, Siracusa
Adatok
Ország Olaszország
Régió Szicília
Székhely Siracusa
Terület1511 km²
Autójelzés SR
Népesség
Teljes népesség404 271 fő (2011)[1] +/-
Elhelyezkedése
Map Province of Siracusa.svg
Siracusa megye weboldala

FekvéseSzerkesztés

Siracusa megye Szicília keleti részét foglalja el. Keleten és délen a Jón-tenger és a Földközi-tenger határolja, északon Catania, nyugaton Ragusa megyével szomszédos.

A megye domborzata hegyvidéki jellegű. A legnagyobb síkvidék a Milazzo körüli tengerparti síkság. A legnagyobb folyója az Alcantara valamint a Timeto és Pollina.

HegyekSzerkesztés

 
Siracusa megye domborzata

A megye domborzatát nagyban befolyásolta az egykori vulkáni tevékenység, amelynek eredményeképp a megye területe elsősorban dombvidék, kivéve a tengerpart egyes sík részeit.

Legfontosabb hegyvidéke a Monti Iblei, amely egyben természetes határt is képez Ragusa megyével. Legmagasabb pontja a Monte Lauro (986 m).

FolyókSzerkesztés

A megye vizekben gazdag. Legfontosabb vízfolyása a Margi-San Leonardo, a Ciane, az Anapo, a Cassibile, az Asinaro és a Tellaro.

TengerpartSzerkesztés

A siracusai partokat a Jón-tenger és a Szicíliai-csatorna vizei mossák. A tengerpart szaggatott, több öble és szigete is van: (Augustai-öböl, Porto Grande di Siracusa, Notoi-öböl), Ortigia-sziget, Isola di Capo Passero), és a félszigetei: (Magnisi, Maddalena és Capo Passero).

Szigetei:

KlímaSzerkesztés

A megye klímáját enyhe tél (átlagosan 10 °C) és meleg nyár jellemzi, amikor a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot is.

Községek (comuni)Szerkesztés

Siracusa megyéhez 21 község tartozik:

Község Lakosok
(fő)
Terület
(km²)
Augusta 34.062 109,33 km²
Avola 31.679 74,27 km²
Buccheri 2.182 57,43 km²
Buscemi 1.153 51 km²
Canicattini Bagni 7.354 15 km²
Carlentini 17.586 157 km²
Cassaro 839 19,38 km²
Ferla 2.636 24,77 km²
Floridia 22.600 26,22 km²
Francofonte 12.523 73,95 km²
Lentini 24.036 215,75 km²
Melilli 12.897 163,03 km²
Noto 24.004 550,86 km²
Pachino 21.731 50,47 km²
Palazzolo Acreide 9.061 86,34 km²
Portopalo di Capo Passero 3.684 14,87 km²
Priolo Gargallo 12.189 57,58 km²
Rosolini 21.581 76,15 km²
Siracusa 124.016 204 km²
Solarino 7.503 13,01 km²
Sortino 8.986 93,19 km²

DemográfiaSzerkesztés

Siracusa megye a majd négyszázezer lakosával Szicília hatodik legnépesebb megyéje. A megyében a legtöbb lakosa Siracusa városnak van. A legsűrűbben lakott Floridia.

TermékekSzerkesztés

A megye legfontosabb agrártermékei a:

  1. A szicíliai vérnarancs, amelyet elsősorban Lentiniben, Francofontéban, Carlentiniben, Buccheriben, Melilliben, Augustában, Priolo Gargallóban, Siracusában, Floridiában, Solarinóban, Sortinóban és Notóban állítanak elő.
  2. A Monti Iblei olívaolaj
  3. A Caciocavallo sajt, Ragusa
  4. Moscato di Noto muskotálybor és habzóbor
  5. Moscato di Siracusa, muskotálybor.

TurizmusSzerkesztés

 
Ortigia és a tenger

Az idegenforgalom jelentősége folyamatosan növekszik. A legnagyobb vonzerőt a megyeszékhely és a világörökségi helyszínek jelentik: (Noto, Palazzolo Acreide és Pantalica), valamint a tengerparti üdülőhelyek, mint (Noto, Avola, Portopalo di Capo Passero, Fontane Bianche, Arenella, Marzamemi, Brucoli és Agnone Bagni). Lényegesek a régészeti lelőhelyek is: Leontinoi, Akrai, Megara Iblea, Eloro, Avola Antica, Noto Antica).

GazdaságSzerkesztés

A siracusai gazdaság jelenleg erősen stagnál, csak az agrárium, aturizmus, és a vegyipar jelentős.

MezőgazdaságSzerkesztés

 
A pachinói paradicsom

, az egyik legfontosabb termék a megyében.]]

Az 1960-as évekig, a prioloi petrolkémiai ipar születéséig a megye szinte csak mezőgazdasági jellegű volt. Területén elsősorban citrusféléket, olívát, mandulát és paradicsomot termelnek.

IparSzerkesztés

 
A siracusai olajtelep

Az ipar a Priolo, Augusta és Melilli által körbezárt területet jellemzi, itt is csak olajfinomítókat és vegyipart találunk. Sok üzemet bezártak, az ágazat válságban van, három finomító maradt fenn, az ERG, az Esso és a volt AGIP.

HalászatSzerkesztés

A halászati szektor kifejezetten fejlett Portopalo, Marzamemi és Notovidékén, és figyelemreméltó a kagylótenyésztés Siracusa és Augusta partjainál.

KözlekedésSzerkesztés

AutópályákSzerkesztés

A megyét az NSA339-es autópálya és az A18-as autópálya érinti, és összesen 57 km autópályával rendelkezik.

  •     A18-as autópálya
  •       NSA339-es autópálya

VasútSzerkesztés

 
Siracusa állomása

A jelenlegi vasúti hálózat gyakorlatilag végig egyvágányos, kivéve a Siracusa és Targia közötti szakaszt és csak Catania irányában villamosított.

KikötőkSzerkesztés

A megye nem rendelkezik fontos kikötőkkel, a leglényegesebb a siracusai, az augustai, ahol katonai célokra is használják.

 
Augusta kikötője

RepterekSzerkesztés

A megyében nincs polgári reptér, csak egy katonai légikikötő Sigonellaban. A legközelebbi civil repülőtér a cataniai.

VilágörökségSzerkesztés

Siracusa megye két világörökségi helyszínnel rendelkezik:

FolklórSzerkesztés

A megye folklórját elsősorban a vallási ünnepek jellemzik, amelyeket az év minden szakában tartanak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Istat

Külső hivatkozásokSzerkesztés