Sisakvirág

növénynemzetség

A sisakvirág (Aconitum), ismert még mint a „mérgek királynője”, akonit, farkasfű, a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség. Rendszerezésük vitatott, némelyek 60, mások 350 fajt sorolnak ebbe a nemzetségbe. Fő hatóanyaga az akonitin, mely emberre és állatra nézve egyaránt halálos méreg, de ezen kívül tartalmaz még több, szintén mérgező anyagot.

Sisakvirág
Méregölő sisakvirág (A. anthora)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Aconitum
L.
fajok

Magyarországon őshonos fajok:

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sisakvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakvirág témájú médiaállományokat és Sisakvirág témájú kategóriát.

A görög mitológiában először Hekaté istennő fedezte fel, majd alkalmazta. Így követői az egyik szent növényének tartják.

Elterjedés szerkesztés

Fő elterjedési területük az északi félteke, és egybeesik a poszméhek (Bombus) elterjedési területével, mivel a speciális virágot csak ezek a fajok képesek beporozni. Főleg magashegységekben fordulnak elő, a Kárpátokban is több, egymáshoz nagyon hasonló fajuk él.

Jellemzők szerkesztés

Termetes, akár az egyméteres magasságot is elérő évelő növények. Leveleik szórt állásúak, tenyeresen osztottak, vagy szeldeltek. Virágaik zigomorfak, a nemzetség nevét adó sisak a színes csészelevelek összenövésével jött létre. A sisakban két hosszú nyelű mézfejtő van. A bibék a porzóknál egy héttel később érnek, ez meggátolja az önbeporzást. A poszméhek az alsóbb, idősebb virágokat termékenyítik meg először, majd a felső virágokat meglátogatva vesznek fel új virágport.

Rendszerezés szerkesztés

Magyarországon őshonos fajai szerkesztés

Magyarországon négy faja él, mind a négy védettséget élvez.

Sisakvirágok elterjedése Magyarország hegységeiben
Hegységek Bakony[1][2] Börzsöny[3] Bükk-vidék[4][5] Cserhát[6][7] Gerecse[8][9] Mátra[10] Mecsek[11][12] Pilis[13] Vértes[14] Zempléni-hegység[15]
Sisakvirág (Aconitum)
méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) Van Van Van Van Van
kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum) Van Van
karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp. gracile) Van Van
farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) Van Van Van Van Van Van

Gyógyászati felhasználás szerkesztés

Régebben gyakran árusították a gumószerű gyökereket gyógyszertárakban, erre utalt a „patika répája” elnevezés. Ez az elnevezés egy sajtóhiba révén „Katika répája” formára torzulva terjedt el. A havasi sisakvirágot ma is több forrás Katika-sisakvirág néven említi.[16]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  2. A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  3. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  4. A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. [2016. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
  5. A Bükk hegység éghajlata és növényzeti képe. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  6. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  7. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  8. Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  9. Növénytársulástani érdekességek a Központi-Gerecséből. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  10. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  11. [https://web.archive.org/web/20150426062503/http://ttk.pte.hu/biologia/phd/dolg/Batori_DI.pdf Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban]. ttk.pte.hu. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  12. A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  13. A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
  14. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol121_p30-40.pdf A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I.]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  15. A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 6.)
  16. Cristopher Grey-Wilson. Határozó kézikönyvek - Vadvirágok. Panemex (1999. február 23.). ISBN 963909031 X