Sligo megye (írül: Contae Shligigh) megye Connacht tartományban, Írország északnyugati részében.

Sligo megye
Sligo megye címere
Sligo megye címere
Sligo megye zászlaja
Sligo megye zászlaja
Közigazgatás
Ország Írország
Székhely Sligo
Népesség
Teljes népesség65 393 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Terület1838 km²
IdőzónaUTC±00:00
Elhelyezkedése
Sligo megye (Írország)
Sligo megye
Sligo megye
Pozíció Írország térképén
é. sz. 54° 15′, ny. h. 8° 40′Koordináták: é. sz. 54° 15′, ny. h. 8° 40′
Island of Ireland location map Sligo.svg
Sligo megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sligo megye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Területe 1836 km² (mintegy négyötöde a legkisebb magyar megye, Komárom-Esztergom területének). Lakossága 60 863 (2006).

Nevét a 17 900 lakosú megyeszékhelyről, Sligóról kapta, amelyet pedig a rajta keresztülhaladó, eredetileg Sligeach néven ismert folyóról (ma Garavogue) neveztek el (Sligeach jelentése "kagylókban bővelkedő").

 
Benbulben

A megye tájai változatosak, a hosszú homokos partokban bővelkedő atlanti-óceáni parttól a belső területeken elhelyezkedő Dartry-hegység (Sligo várostól északra) és Ox-hegység (Sligótól délre) látványos hegyeiig és Lough Gill csendes erdőiig.

A Dartryban van a híres, Yeats által is megénekelt Benbulben, az ír mondai hős Diarmuid és szerelme Grainne lakhelye.

A Sligói-öbölben található Coney-szigetről (coinín írül "nyulakat" jelent) adta a New York-ban lévő Coney-szigetnek a nevét a sligói Peter O'Connor, az Arethusa szkúner kapitánya.

TörténelemSzerkesztés

 
Knockaree, Sligo

A megye gazdag történelem előtti maradványokban, ilyen a Knocknaree csúcsán (Sligótól öt kilométerre nyugatra) található kőhalom (cairn), amelyet a connachti Maeve királynő nyughelyének tartanak, vagy Carrowmore és Carrowkeel látványos újkőkori temetői.

Drumcliffe-nél fennmaradt egy körtorony, a Szent Kolumba által 575-ben itt alapított kolostor egyedüli maradványa.

A normann hódítás előtt a megye területe a MacDermot család ellenőrzése alatt állt, ezután a normann De Burgo család lett a birtokos a 12. századtól a 14. századig. Utánuk az északi O'Donnell család védnöksége alatt álló O'Connorok ellenőrzése alá került és róluk "O'Connor Sligónak" nevezték.

A 19. század közepén Sligóban is óriási pusztítást okozott az ír burgonyaéhínség. A megye lakossága ma is kevesebb, mint egyharmada az éhínség előttinek. 1847 és 1851 közt több, mint harmincezer ember vándorolt ki Sligo város kikötőjén keresztül. A Garavogue partján emlékművet állítottak nekik.

GazdaságSzerkesztés

A megye gazdaságának gerincét ma is a marhatenyésztés adja. Fontos jövedelmi forrás a turizmus.

TelepülésekSzerkesztés

 
Sligo távolról

SzemélyekSzerkesztés

A leggyakoribb sligói családnevek 1858-ban a csökkenő gyakoriság sorrendjében: Brennan, Walsh, Gallagher, Kelly, Healy, Hart, McGowan, O'Hara, Scanlan, Henry.

Egyéb Sligóval gyakran összekapcsolt nevek: O'Dowd, Waters, Hargadon, Killoran, Finan, Breheny, McSharry.[1]

Sligo északi részében töltötte gyermekkora jórészét a Nobel-díjas költő, William Butler Yeats (18651939), akinek sok versét ihlették a megye tájai, különösen Innisfree szigete a Gill-tavon (Lough Gill). „Az életemet leginkább, igazán befolyásoló hely Sligo volt,” – írta Yeats. A költő az észak-sligói Drumcliffe faluban nyugszik.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés