Smail-aga Ćemalović

bosznia-hercegovinai szerb politikus

Smail-aga Ćemalović (szerb cirill írással Смаил-ага Ћемаловић, Mostar, 1884. november 23.Jasenovaci koncentrációs tábor, 1945.) szerb nemzetiségű bosznia-hercegovinai újságíró, politikus, a „Musavat” és a „Srpska omladine” újságok szerkesztője volt. A Jugoszláv Királyság idején a mostari önkormányzat elnöke.[1] Elindította a „Musavat” (1906-1909) és a „Srpska omladine” (1912-1913) című folyóiratokat, amelyek az osztrák-magyar uralom alatt levő Bosznia-Hercegovinában az iszlám hitre oktatták a szerb fiatalokat. Amellett, hogy származása alapján szerbnek érezte magát, iszlamista és az oszmán uralom Európába való visszatérésének híve, az Osztrák–Magyar Monarchia engesztelhetetlen ellenfele volt. Megingathatatlan nézetei miatt az usztasák 1945-ben a jasenovaci táborban meggyilkolták.[2]

Smail-aga Ćemalović
Született1884. november 23.
Mostar
Elhunyt1945 (60-61 évesen)
jasenovaci koncentrációs tábor
Állampolgársága
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete és pályafutása szerkesztés

Az elemi és kereskedelmi iskolát Mostarban, a kereskedelmi akadémiát Grazban végezte. 1906-ban „Musavat” (Egység)[3] néven megalapította az osztrák-magyar megszállás elleni ellenzéki lapot, amely 1909-ig az ő szerkesztésében jelent meg. A lapot Osman Đikićtyel közösen szerkesztette. A lap az autonómia harcot vezető Muszlim Népi Szervezet hivatalos szócsöve volt. Egy a Musavatban megjelent cikke miatt 6 hónap kemény börtönbüntetésre ítélték. Ebben a cikkben azt követelte, hogy a katonák ne esküdjenek fel Ferenc József császárra, mert ő a szultán, vagyis a török uralom visszatérését szorgalmazta a Balkánra. Amikor a Musavatot Szarajevóba költöztették, és amikor a muszlim vallási-oktatási autonómia mozgalom vezetői az osztrák-magyar tartomány kormányához fordultak, Ćemalović elhagyta a Musavatot, és 1912. szeptember 1-jén elindította a „Srpska omladine” (Szerb ifjúság) nevű lapot.[4] A folyóiratot Vladimir Gaćinović és Đorđe Pejanović társaságában ő maga szerkesztette. Korábban, 1910-ben ugyancsak Ćemalović indította el a szarajevói „Samouprava” muszlim újságot.[5]

Az első világháborúig szoros kapcsolatban állt Szerbiában a radikális párt és a honvédelem prominenseivel. Amikor az első világháború kitört, 1914. augusztus 2-án Rogaška Slatinában raboskodott, majd Grazba vitték, ahol internálták.[6] Grazból túszként egy katonai börtönbe Mostarba szállították át, majd az aradi táborba internálták, ahol 1916-ig tartózkodott. 1918 júliusában a Muszlim Független Demokratikus Párt elnökeként jelent meg Mostarban. A háború után több alkalommal volt a mostari önkormányzat elnöke. Smail-aga 1926 és 1928 között Mostarnak a JMO listáról megválasztott polgármestere volt, aki a koalícióban lévő radikálisokkal együtt kormányozott. Tagja lett a Népi Radikális Pártnak. 1936-ban annak a mostari ünnepségnek a bizottsági elnöke volt, amely során felavatták Osman Đikić emlékművét.[7] Az emlékmű munkálatait még 1934-ben a Belgrádi Egyetem adjunktusa, Aleksandar Deroko kezdte. 1938-ban Ćemalović mostari publicistaként részt vett a radikális Ace Stanojević körüli csoport választási kampányában. Szerb nemzeti elkötelezettsége miatt az usztasa 1945-ben a jasenovaci táborban meggyilkolta.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Filozofski fakultet Istočno Sarajevo: Мostar kao kulturno središte hercegovačkih srba krajem XIX. i početkom XX. vijeka. [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  2. a b Osman Hadzić, Narodna enciklopedija 1927. godine
  3. "Srđ", Dubrovnik 1906. oktobar 31.
  4. "Prosvetni glasnik", Beograd 1913. maj 1.
  5. "Delo", Beograd 1910. januar 1.
  6. "Beogradske opštinske novine", Beograd 1939. maj l.
  7. "Pravda", Beograd 1936. mart 7.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Смаил-ага Ћемаловић című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.