Sneider Tamás

(1972) magyar politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. június 10.

Sneider Tamás (Eger, 1972. június 11.) nemzeti radikális politikus, 2009-től 2018-ig a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, 2018-tól 2020. január 25-ig a párt elnöke.[2] 2010 és 2020 között a párt országgyűlési képviselője. 2010-2014 között az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának elnöke. 2014 és 2020 között a Jobbik Országgyűlési Képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, a Népjóléti bizottság tagja, az Országgyűlés alelnöke. 2020. május 27-én lemondott az Országgyűlés alelnöki tisztségéről és kilépett a Jobbik parlamenti frakciójából, munkáját független képviselőként folytatja. [3] 2021. február 17-én csatlakozott a Polgári Válaszhoz.[4]

Sneider Tamás
Született1972. június 11. (52 éves)[1]
Eger[1]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeinégy gyermek:
Erik, Márk, Kitti és Konrád
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (2010. május 14. – 2014. május 5.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2014. május 6. – 2018. május 7.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2018. május 8. – 2020. május 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2020. május 27. – nincs)
IskoláiEszterházy Károly Katolikus Egyetem
A Magyar Országgyűlés alelnöke
Hivatali idő
2014. május 6. 2020. május 27.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom 3. elnöke
Hivatali idő
2018. május 12. 2020. január 25.
ElődVona Gábor
UtódJakab Péter
Politikai pályafutása
PártMIÉP (2000–2007)
Jobbik (2007–2020)
Polgári Válasz (2021–)
VálasztókerületJobbik országos lista

A Wikimédia Commons tartalmaz Sneider Tamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Származása

szerkesztés

Családja 300 éve a Heves megyei Aldebrőn él. Nagyszülei földművesek, szülei munkások voltak. Nagyapja végigharcolta a második világháborút az orosz fronton, végül a tordai csatában sebesült meg. Sneider és szülei viszonya nem kiegyensúlyozott. Sajtóértesülések szerint 2007-ben gondnokság alá akarta helyeztetni szüleit, akikkel elszámolási vitába keveredett.

Tanulmányai

szerkesztés

1991-ben érettségizett az egri Mezőgazdasági Szakközépiskolában kertész (szőlő- és gyümölcstermesztő) szakon. 2009-től az Eszterházy Károly Főiskolán tanult történelem szakon,[forrás?] ahol az érettségi után 26 évvel, önéletrajza szerint 2017-ben, az Országgyűlés alelnökeként történelem szakon szerzett oklevelet.[5]

Politikai pályafutása

szerkesztés

1992-ben alapító tagja a Nemzeti Ifjak Egyesületének.

2000-ben a Magyar Igazság és Élet Pártjának tagja, majd az egri szervezet elnöke lett. 2002-2006 között Egerben a párt önkormányzati képviselője és a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagja. 2002-2007 között a párt Heves megyei alelnöke.

2005-ben a Magyar Önvédelmi Mozgalom alapító tagja volt.

2006-os országgyűlési választáson a MIÉP-Jobbik összefogás képviselőjelöltjeként a füzesabonyi körzetben indult, ahol a harmadik helyen végzett. 2006 őszén az Összefogás egy JOBB Egerért Egyesület városi listájáról került be újból az egri önkormányzatba és az Idegenforgalmi Bizottság tagja lett.

2007-ben lépett be a Jobbik Magyarországért Mozgalomba. 2007-ben a párt egri elnökévé, 2009-ben Heves megyei elnökévé választották. A 2009-es európai parlamenti választáson a Jobbik-lista 16. helyén szerepelt. 2009 őszén a párt országos alelnökévé választották.

A 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 9. helyéről szerzett mandátumot. Az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság elnöke és a Nyugdíj- és idősügyi albizottság tagja volt. 2010-14 között 148 parlamenti felszólalása volt, 93 önálló és 271 nem önálló indítványt nyújtott be.

A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 5. helyéről szerzett mandátumot. Jelenleg a Népjóléti bizottság tagja. A megalakuló Jobbik képviselőcsoport frakcióvezető helyettesnek választotta. A parlamenti képviselők 150 igen, 35 nem 5 tartózkodás mellett megválasztották az Országgyűlés alelnökének.

A 2018-as országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 7. helyéről szerzett mandátumot. Az Országgyűlés 176 igen, 1 nem és 1 tartózkodással az Országgyűlés alelnökévé megválasztotta.

Vona Gábor április 8-i lemondásával a Jobbikban új elnököt választottak. Miután Toroczkai László bejelentette indulását az elnöki posztért, a Jobbik ügyvezető elnöksége Sneider Tamást jelölte elnöknek. A szavazást Sneider a szavazatok 54%-ával[forrás?] megnyerte, így a Jobbik elnöke lett.

2020. május 27-én Sneider Tamás lemondott az országgyűlési alelnöki posztról, majd kilépett a Jobbikból, őt követte Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea jobbikos politikus.[6]

2021. február 17-én bejelentette, hogy csatlakozik a Bencsik János országgyűlési képviselő által alapított Polgári Válasz mozgalomhoz.[4]

Nős, négy gyermeke van: Erik, Márk, Kitti és Konrád. Felesége, Szabó Edit Édua, akivel 2016-ban kötött házasságot.[7] 2018-ban botrány robbant ki a feleségének az esküvői felvételen tett, náci köszöntésre emlékeztető karmozdulatai miatt.[8] Két fia ellen közösség tagja elleni erőszak vádjával büntetőeljárás folyik.[9]

Személye körüli viták

szerkesztés
  • Egyes médiaállítások szerint a korai kilencvenes évek szkinhedmozgalmának egyik vezetője volt Roy néven.[10] Sneider szerint 16 éves korában beidézték egy ügyben meghallgatásra, ekkor megjelenése (rövid haja, kockás inge és piros hózentrógere) alapján került kartotékjára a bőrfejű jelző.[11]
  • Egy 1992-ben kelt vádirat szerint Sneider leütött egy bizonyos Farkas Bélát, majd amikor az földre került, kézzel, botokkal és kábeldarabokkal ütlegelni kezdte társaival együtt, végül össze is rugdosták.[10] A cselekményt elismerte, de szerinte nem úgy történt, ahogy az a médiában megjelent: Mindössze egy pofont adott a cigány származású „maffiózónak”, akinek ettől felrepedt a szája. A bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.[11][12]
  • Médiaértesülések szerint, 2006 őszén részt vett az MTV-székház ostromában, ami miatt rendőrségi eljárás indult ellene.[13]
  • 2014-ben bejelentette, hogy kikéri az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától a rá vonatkozó iratokat, és azokat hiánytalanul a nyilvánosság elé kívánja tárni.[14]

További információk

szerkesztés


Elődje:
Vona Gábor
Utódja:
Jakab Péter