Főmenü megnyitása

Soós Edit, Sturcz (Budapest, 1934. augusztus 7.Budapest, 2008. július 13.) magyar színésznő.

Soós Edit
Életrajzi adatok
Születési név Sturcz Edit
Született 1934. augusztus 7.
Budapest
Elhunyt 2008. július 13. (73 évesen)
Budapest
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 19562006
Híres szerepei Puck Shakespeare: Szentivánéji álom
Cleopatra Shakespeare: Antonius és Cleopatra
Mária; Olivia Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
Csele Juli Fejes Endre: Rozsdatemető
Eliza Shaw: Pygmalion
Piroska Ismeri a szandi mandit? (film 1969)
Díjai
További díjakA filmszemle díja (1969)
A színikritikusok díja (1993)

Soós Edit az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei Sturcz János és Mits Ilona voltak. 1948–1950 között Kereskedelmi Akadémiát végzett. 1952–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Osztálytársai: Őze Lajos, Horváth Sándor, Halász László, Fekete András, Tóth Béla.

Az 1951-es svéd filmsiker "Egy nyáron át táncolt" főszerepét szinkronizálta Sturcz Edit fh.néven - felejthetetlenül.

Rövid önéletrajza saját szavaival:

Első színpadi sikerem a Dulszka asszony erkölcse Madách Színházbeli előadásához kötődik még főiskolásként, 1955-ben, olyan pályatársak között, mint a főszerepet játszó Dayka Margit, akit élete végéig második mamámként szerettem. Első szerződésem 1956-ban a Miskolci Nemzeti Színházhoz kötött, ahol Molnár Liliomában Julikát játszhattam nagyszerű partneremmel, Szirtes Ádámmal. Az októberi események kapcsán 1957-ben tanúként hallgattak ki a Tóth Ilona-perben, melyet összekapcsoltak a GáliObersovszky-perrel. Ez pályámon csendes szilenciummal járt, csaknem ráment szépen induló művészi karrierem. 1957-ben Major Tamás szerződtetett a Nemzeti Színházhoz. Cselekedete mentőakciónak számított, mert meglátta bennem a jövő ígéretes tehetségét. A Lyuk az életrajzon című vígjátékban, A szabadság első napja című darabban, a Szentivánéji álom Puck szerepében mutatkoztam be. Osborne Dühöngő ifjúság című drámájában a legendás Kálmán György, Horkai János voltak partnereim. Major Tamás – miután ajánlatot kaptam a Vígszínházba a Somló István társulatába, melyet elfogadtam – meg nem bocsátva lépésemet vidékre küldött egy évre, „fejlődni”. Ezt meghallva, Szendrő József, a debreceni Csokonai Színház akkori igazgatója, táviratilag szerződést ajánlott. A debreceni évek alatt olyan kiugró sikereim voltak, mint a Pygmalion Elizája Latinovits Zoltán oldalán. Ennek az előadásnak kultúrtörténeti érdekessége, hogy Freddy szerepét az akkor felfedezett Hofi Géza játszotta. Ugyancsak debreceni sikerem a János vitéz boszorkányszerepe, a Pinocchio Táltos Tücsök szerepe, az Ahogy tetszik Mária-megformálása. Ugyancsak átütő siker volt a Kleopátra főszerepe. A debreceni éveket a budapesti Thália Színházhoz szerződésem fejezte be, a meghívást Kazimir Károly igazgató-főrendezőtől kaptam. Legnagyobb sikeremet Fejes Endre Rozsdatemető című drámájában Csele Juli szerepében arattam. A kitüntetések – többek között a Jászai-díj – elkerültek, mert azt állami szinten akadályozták meg. Színpadi szerepeimmel párhuzamosan a film is felfedezett. Első filmszerepemet a Mese a tizenkét találatról című filmvígjátékban kaptam 1956-ban. Ezt követte az Özvegy menyasszonyok, az Ismeri a szandi-mandit? című filmvígjáték. Ennek főszerepéért a Pécsi Filmfesztivál nagydíját kaptam. A televízió is szívesen foglalkoztatott. Domján Edit utolsó filmjében, A labdában játszhattam a második női főszerepet. A nyolcvanas években megalakult a filmgyár színészstábja, melynek megszűnéséig tagja voltam olyan művészekkel, mint Margitai Ági, Törőcsik Mari, Kálmán György, Garas Dezső. Innen mentem nyugdíjba, miután ez a formáció megszűnt. Színházi szerződés hiányában, rendkívül alacsony nyugdíjjal kényszerültem le a pályáról. A kilencvenes évek elején a Katona József Színházban Máté Gábor hívására a Müller táncosai című darab egymondatos szerepében ismét felfigyelt rám a kritika. Ugyanitt az Akárki című drámában nyújtott alakításomért Pécsett a Színházi Fesztiválon a karakteralakítás Kritikusok Nagydíját nyertem el 1993-ban.[1]

Pályáját a Madách Színházban kezdte. 1956–1957 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1957–1960 között a Nemzeti Színház színésznője volt. 1960–1962 között a debreceni Csokonai Színházban lépett fel. 1962-től öt évig a Jókai Színházban volt látható. 1967–1971 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. 1971-től a miskolci és a debreceni színház tagja, a Thália Színházban és a Mafilm társulatában játszott. Nyugdíjba vonulása után, két darabban -vendégként- a Budapesti Katona József Színházban is (Müller táncosai; Akárki) vendégszerepelt.

Színházi szerepeiSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 52; ugyanitt huszonöt színházi felvételen is látható.[2]

Sturcz Edit-kéntSzerkesztés

Soós Edit-kéntSzerkesztés

  • Elbert-Mészöly: Legenda a dicsőséges feltámadásról....Magdaléna
  • Diderot: Az apáca....Teréz nővér
  • Stejn: Ember és az ember (Záporok között)....Taszka
  • Kinizsi-Kárpáthy: Az óbudai barlang....Juci
  • Babel: Alkony....Dvorja
  • Shakespeare-Görgey-Komlós: Lear király....Regan
  • Katona József: Bánk bán a Mikroszkópban....Bendeleiben Izidóra
  • Lope de Vega: A furfangos menyasszony....Gerardo
  • Achard: A bolond lány....Josefa Lantenay
  • William Shakespeare: Antonius és Cleopatra....Cleopatra
  • Brecht–Weill: Koldusopera....Kocsma Jenny
  • Collodi: Pinokkió....Táltos Tücsök
  • Baranga: Legyen eszed, Cristofor!....Emma Bellea
  • Tamási Áron: Énekes madár....Gondos Eszter
  • Kertész Ákos: Névnap....Bözsi
  • Szép Ernő: Lila ákác....Hédi
  • Dumas: A kaméliás hölgy....Prudance
  • Williams: A vágy villamosa....Eunice
  • Brecht: Arturo Ui....
  • Németh Ákos: Müller táncosai....Nő

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

HangjátékokSzerkesztés

  • Alice csodaországban

JegyzetekSzerkesztés

  1. Napkút kiadó - Napkút Online - Soós Edit
  2. 2016 augusztus 8.-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés