Főmenü megnyitása

Sohár Pál (Budapest, 1936. június 10.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az infravörös és a mágneses magrezonanciás színképelemzés neves tudósa.

Sohár Pál
Sohár Pál.jpg
Született 1936. június 10. (83 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vegyészmérnök,
egyetemi tanár,
akadémikus
Kitüntetései Széchenyi-díj

ÉletpályájaSzerkesztés

1955-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán, ahol 1959-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1962-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után rövid ideig a Kelenföldi Tejipari Vállalat higiénikusa volt, majd ugyanebben az évben a Gyógyszerkutató Intézet spektroszkópiai laboratóriumának vezetőjeként kezdett el dolgozni (1962-ig tudományos segédmunkatársként, majd 1969-ig tudományos munkatársként). 1970-ben az intézet spektroszkópiai munkacsoportjának vezetőjévé nevezték ki, immár tudományos főmunkatársi beosztásban. 1974-ben tudományos tanácsadója volt az intézetnek. 1980-ban átment az Egis Gyógyszergyár szerkezetkutatási önálló osztályára. Ennek vezetőjévé nevezték ki, illetve a gyárban tudományos tanácsadói beosztásba került. Itt 1990-ig dolgozott.

1975-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán címzetes egyetemi tanári megbízást kapott, majd 1988-ban az intézmény másodállású egyetemi tanára lett. 1992-ben az Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék vezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztségét 2000-ig töltötte be. 2006-ban emeritálták. Ezenkívül 1999-ben az MTA és az ELTE közös spektroszkópiai szerkezetkutató csoportjának vezetésével is megbízták. 2007-ben kutatóprofesszori megbízást kapott. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1968-ban védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1973-ban akadémiai doktori értekezését. Ugyanebben az évben az MTA anyag- és molekulaszerkezeti munkabizottságának titkára, majd 1980-ban elnöke lett. A bizottságot 2005-ig vezette. Ezenkívül az MTA Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottságának tagja. 1980 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság, utána a Doktori Tanács tagjaként is dolgozott. 1997 és 2000 között az MTA közgyűlési képviselője volt. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává. 2001-ben a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja, 2008-ban a természettudományi szakkollégiumának elnöke lett.

1990 és 1999 között a Magyar Kémikusok Egyesületének alelnöke, 2002-ben az Eötvös József-ösztöndíj Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. A Magyar Kémiai Folyóirat főszerkesztője is lett. 1994-ben Bernáth Gáborral és Kálmán Alajossal megosztva Széchenyi-díjban részesült a szerves és gyógyszer-kémia, a spektroszkópia és röntgenkrisztallográfia területén példás együttműködéssel végzett, nemzetközileg is elismert tevékenységéért.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területei az infravörös (IR) és mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiája (színképelemzés), valamint a szervetlen vegyületek szerkezete.

Színképelemzési módszereivel a molekulák kémiai szerkezetének, valamint térszerkezeti és molekuladinamikai tulajdonságait kutatta és határozta meg. Fontosabb eredményei e téren: meghatározta a hidrogén-hidas szerkezetek infravörös jellegzetességeit, kidolgozott módszereket a sztereoizomerek megkülönböztetésére, illetve különböző spektroszkópiai paraméterek szerkezetfelderítésbeli alkalmazási lehetőségeit vizsgálta.

Több mint négyszázhúsz idegen nyelvű, kilencven magyar nyelvű tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Összesen kilenc szabadalmat jegyeztetett be.

CsaládjaSzerkesztés

Nős, felesége Bándi Judit toxikológus, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főosztályvezetője. Házasságukból két leány- és egy fiúgyermekük született.

Főbb publikációiSzerkesztés

  • NH Stretching Vibration Bands at Wave Numbers Lower than 3000 cm-1 I–IV. (1964–1968)
  • IR spektroszkópia (Holly Sándorral, 1968)
  • IR Spectroscopic Study of Ferricinium Salts (társszerző, 1969)
  • Synthesis and Antifungal Properties of Dithiocarboxylic Acid Derivatives (társszerző, 1972)
  • NMR spektroszkópia I–II. (1976)
  • NMR Spectroscopy I–III. (1983)
  • Válogatott fejezetek a modern NMR-spektroszkópiából (1984)
  • Szénrezonancia-spektroszkópia (1984)
  • Absorption Spectra in the Infrared Region (sorozat, társszerző)
  • Preparation of Heterocyclic Dications from Substituted Phthalazinones (társszerző, 1990)
  • Syntheses and Cardiovascular Activity of Stereoisomers and Derivatives of Eburnane Alkaloids (társszerző, 1993)
  • Synthesis and Structure of Methanobenzocyclooctene Derivatives (társszerző, 1998)
  • 2-Substituted Indazoles. Synthesis and Antimicrobial Activity (társszerző, 1999)
  • Preparation and Structure of Di-Exo-Condensed Norbornane Heterocycles (társszerző, 2004)
  • Kuszmann János–Medzihradszky Kálmán–Sohár Pál: Vargha László, 1903-1971. Elhangzott: 2003. január 21.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Szerkezetvadászat spektroszkópiával a molekularengetegben; MTA, Bp., 2013 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Elveimhez hűen, konokul; Lexica, Bp., 2016 (Magyar tudósok)

ForrásokSzerkesztés