Soklábúak

ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének egyik altörzse

A soklábúak (Myriapoda) az ízeltlábúak törzsének egyik osztálya. Sok tekintetben hasonlítanak a rovarokra, valószínűleg közeli rokonok. Állkapcsos ízeltlábúak, tehát mindkét csoport szájszerve az ősi rágó típusra vezethető vissza.

Infobox info icon.svg
Soklábúak
Evolúciós időszak: Késő szilur–Jelen
Centipede.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Soklábúak (Myriapoda)
Osztályok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Soklábúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Soklábúak témájú médiaállományokat és Soklábúak témájú kategóriát.

A rovarokra és soklábúakra is jellemző az egyágú (nem hasadt) ízelt láb és az egy pár csáp. Belső szerveik is hasonlóak: légcsövekkel (trachea) lélegeznek és kiválasztásuk Malpighi-edényekkel történik. Módosult párzólábakkal is rendelkeznek.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Megnyúlt testű, elsődlegesen szárazföldi állatok. Törzsük szelvényeinek száma 11 és 350 között változhat. Minden más ízeltlábútól különböznek abban, hogy testük fejre és törzsre tagolódik, az ikerszelvényesek kivételével szelvényenként egy lábpárral. Ez a különbözőség azonban csak látszólagos, valójában a többi ízeltlábú fejszelvénye és potrohszelvénye anatómiailag megegyezik a soklábúakéval, azonban utóbbiak lábakat hordozó torszelvénye megsokszorozódott. Evolúciós értelemben hasonló folyamattal alakult ki, mint a kígyók hosszú gerince és sok bordája.

Jellemző szájszervük rágó típusú. Fejükön egy pár, legalább 4 ízből álló csáp nő. Kutikulájuk nem annyira vízálló, mint a rovaroké. Mivel nem képesek bezárni a légzőnyílásaikat, főként nyirkos élőhelyeken — talajban, avarban — élnek, és éjszaka aktívak.

Rendszertani felosztásukSzerkesztés

  • százlábúak (Chilopoda) - Gyors mozgású ragadozók, minden törzsszelvényhez egy-egy pár láb csatlakozik.
  • ikerszelvényesek (Diplopoda) - Szárazföldi életmódúak, algákkal, gombákkal és korhadékkal táplálkoznak, a talajon, vagy az avarban élnek. Törzsszelvényeik kettesével összenőttek, minden szelvényhez egy pár láb csatlakozik.
  • villáscsápúak (Pauropoda) - Az ikerszelvényesek közeli rokonai. Talajban és avarban élnek, főként gombákkal táplálkoznak. Szemük nincs, kilenc pár lábbal rendelkeznek.
  • szövőcsévések (Symphyla) - A százlábúak közeli rokonai. Lágy kutikulájú, vagy avarban élő soklábúak. Hosszú csápjuk és 12 pár lábuk van. Szárazföldi, alga-, gomba- és korhadékfogyasztók.
  • Arthropleuridea - A szilur és perm földtörténeti korokban élt soklábú.

A szövőcsévések és a villáscsápúak apró, avarban és korhadó fában élő lények, amik többnyire csak talajmintákban kerülnek a szem elé. Hasonló helyeken élnek a rákok közé tartozó ászkák (Isopoda).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • George C. McGavin: Rovarok, pókok és más szárazföldi ízeltlábúak Budapest, Panemex, 2000

További információkSzerkesztés