Soklábúak
A soklábúak (Myriapoda) az ízeltlábúak törzsének egyik osztálya. Sok tekintetben hasonlítanak a rovarokra, valószínűleg közeli rokonok. Állkapcsos ízeltlábúak, tehát mindkét csoport szájszerve az ősi rágó típusra vezethető vissza.
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő szilur–Jelen | ||||||
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Osztályok | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soklábúak témájú médiaállományokat és Soklábúak témájú kategóriát. |
A rovarokra és soklábúakra is jellemző az egyágú (nem hasadt) ízelt láb és az egy pár csáp. Belső szerveik is hasonlóak: légcsövekkel (trachea) lélegeznek és kiválasztásuk Malpighi-edényekkel történik. Módosult párzólábakkal is rendelkeznek.
Egészen a Szilur korból maradtak fent Myriapoda fosszíliák. A legősibb ezerlábú fosszíliák a Kampecaris obanensis és Archidesmus sp., melyek a késői Szilur korszakból származnak (425 millió évvel ezelőtt). Egy másik korai ezerlábú faj, Pneumodesmus newmani, a korai Devon időszakból (414 millió évvel ezelőtt) az első lélegző szárazföldi állatok egyike. A soklábúak filogenetikai rendszertana mai napig vitatott.
Megjelenésük, felépítésük szerkesztés
Megnyúlt testű, elsődlegesen szárazföldi állatok. Törzsük szelvényeinek száma 11 és 350 között változhat. Legtöbb esetben egyszerű szemük van. Ezek közül kivételt képeznek az ezerlábúakhoz tartozó karimás ikerszelvényesek-alakúak (Polydesmida rend) és a százlábúakhoz tartozó Rinyaalakúak (Geophilomropha rend) tagja, melyek nem rendelkeznek szemekkel.
Minden más ízeltlábútól különböznek abban, hogy testük fejre és törzsre tagolódik, az ikerszelvényesek kivételével szelvényenként egy lábpárral. Ez a különbözőség azonban csak látszólagos, valójában a többi ízeltlábú fejszelvénye és potrohszelvénye anatómiailag megegyezik a soklábúakéval, azonban utóbbiak lábakat hordozó torszelvénye megsokszorozódott. Evolúciós értelemben hasonló folyamattal alakult ki, mint a kígyók hosszú gerince és sok bordája.
Jellemző szájszervük rágó típusú. Fejükön egy pár, legalább 4 ízből álló csáp nő. Kutikulájuk nem annyira vízálló, mint a rovaroké. Mivel nem képesek bezárni a légzőnyílásaikat, főként nyirkos élőhelyeken — talajban, avarban — élnek, és éjszaka aktívak.
Életmódja szerkesztés
A soklábúak inkább nyirkosabb erdőkben találhatók, ahol fontos szerepük van az elhalt növényi részek lebontásában, azonban vannak olyan fajok, amelyek megtalálhatók füves pusztákon, félsivatagos, sivatagos területeken.
Nagy részük korhadékevő, kivéve a százlábúakat, melyek főleg éjszakai ragadozók. Egyes fajok képesek fényt kibocsájtani, így biolumineszcensek, például a Orphnaeus brevilabiatus faj.
Általánosságban emberre veszélytelen állatok, de sok ezerlábú termel mérgező váladékot (gyakran benzokinonokat tartalmaz), mely ritkán átmeneti hólyagosodást és elszíneződést okozhat a bőrön. A nagyobb testű százlábúak csípése viszont igen fájdalmas, de halálesetek így sem gyakoriak.
Rendszertani felosztásuk szerkesztés
- százlábúak (Chilopoda) - Gyors mozgású ragadozók, minden törzsszelvényhez egy-egy pár láb csatlakozik.
- ikerszelvényesek (Diplopoda) - Szárazföldi életmódúak, algákkal, gombákkal és korhadékkal táplálkoznak, a talajon, vagy az avarban élnek. Törzsszelvényeik kettesével összenőttek, minden szelvényhez egy pár láb csatlakozik.
- villáscsápúak (Pauropoda) - Az ikerszelvényesek közeli rokonai. Talajban és avarban élnek, főként gombákkal táplálkoznak. Szemük nincs, kilenc pár lábbal rendelkeznek.
- szövőcsévések (Symphyla) - A százlábúak közeli rokonai. Lágy kutikulájú, vagy avarban élő soklábúak. Hosszú csápjuk és 12 pár lábuk van. Szárazföldi, alga-, gomba- és korhadékfogyasztók.
- †Arthropleuridea - A szilur és perm földtörténeti korokban élt soklábú.
A szövőcsévések és a villáscsápúak apró, avarban és korhadó fában élő lények, amik többnyire csak talajmintákban kerülnek a szem elé. Hasonló helyeken élnek a rákok közé tartozó ászkák (Isopoda).
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- George C. McGavin: Rovarok, pókok és más szárazföldi ízeltlábúak Budapest, Panemex, 2000
További információk szerkesztés
- Magyar Természettudományi Múzeum - Soklábúak gyűjteménye
- The Field Museum.org: Ikerszelvényesek — könnyedén Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
