Főmenü megnyitása

Solymossy Sándor (néprajzkutató)

magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az MTA tagja

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28.Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Solymossy Sándor
Született 1864. augusztus 28.[1]
Pest
Elhunyt 1945. április 9. (80 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Tartalomjegyzék

Kutatási területeSzerkesztés

Néphit-, népmese- és népballada-kutatás. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései.

ÉletpályájaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott magyar-német szakon. Okleveles magyar-német szakos tanári oklevelet, majd doktorátust szerzett. 1894-1898 között a pozsonyi kereskedelmi akadémián tanított. 1900-tól Budapesten tanított a felsőipari iskolában, majd a polgári iskolai tanárképzőben. 1922-ben “Ethnologia” tárgykörből a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. Legtöbb tudományos dolgozata rendszeresen az Ethnographia c. néprajzi szakfolyóiratban jelent meg. 1919-től 1931-ig ő szerkesztette az Ethnographia c. szakfolyóiratot. 1919-ben az MTA levelező-, majd 1933-tól az MTA rendes tagjai sorába választották.

1929-ben Klebelsberg Kunó létrehozta a Néprajzi Intézetet a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, 1929. augusztus 30-án, az intézet élére kinevezte Solymossy Sándort nyilvános rendes tanárnak. A magyarországi felsőoktatásban a szegedi volt az első néprajzi intézet. 1930-tól lett az ő intézetében díjtalan gyakornok Bálint Sándor, majd az ő ösztönzésére nyújtotta be magántanári eljárásra vonatkozó kérvényét, Bálint Sándor 1934. májusában nyert magántanári képesítést Az alföldi magyarság néprajza, különös tekintettel Szeged népére témakörben Solymossy intézetében. 1931-ben Cs. Sebestyén Károlyt habilitálta Solymossy egyetemi magántanárrá A magyar tárgyi néprajz témakörből.

Solymossy Sándor kiváló előadó és néprajzkutató volt. 1930-1934 között szemeszterenként heti két előadást és egy szemináriumot tartott, nála ismerkedtek meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjai, köztük Ortutay Gyula, Baróti Dezső, Buday György, Radnóti Miklós, Tolnai Gábor, Tomori Viola, Reitzer Béla, az európai népek és a természeti népek kultúrájával.[2] 1934. október 1-jén nyugdíjazták, ezt követően a szegedi néprajzi intézet, mint önálló intézmény működése hosszú éveken keresztül szünetelt, egészen 1947-ig.[3]

1945-ben halt meg Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.[4]

Társasági tagság (válogatás)Szerkesztés

Főbb munkái (válogatás)Szerkesztés

 
Hófehérke és a vasorrú bába
  • Úti rajzok épek Boszniából, Horvátországból és Dalmácziából; Pesti Könyvny., Bp., 1901
  • A líra és az epika eredetéről. Ethnographia, 1905-1906.
  • Arany János népiessége. Ethnographia, 1917.
  • Magyar és francia folklor-egyezések. Ethnographia, 1921.
  • Keleti elemek népmeséinkben. (A népmesekutatás 100 éves jubileumára). Ethnographia, 1922.
  • A matriachatus nyomai a folkloreban. Társadalomtudomány, 1922.
  • Ősi temetkező mód emléke folklorunkban. Társadalomtudomány, 1923.
  • A vasorrú bába és mithikus rokonai. Ethnographia, 1927.
  • Bevezetés a néptudományba. Napkelet, 1929.
  • Ugrische Elemente im ungarischen Volkstum. Fenno-Ugrica, 3. 1931.
  • A magyar ősvallás. Magyar szemle, 1932.
  • A népmese és a tudomány. Budapest, 1938. (Ser. Kis Akadémia Könyvtára. 28.)
  • A "vasorrú bába" és mitikus rokonai. Válogatott tanulmányok; vál., sajtó alá rend. Horváth Ildikó, előszó Verebélyi Kincső; Akadémiai, Bp., 1991 (Hermész könyvek)
  • A magyar ősi hitvilág; Nemzeti Örökség, Onga, 2017
  • A népmese és a tudomány; Nemzeti Örökség, Onga, 2017

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13955.htm, Solymossy Sándor, 2017. október 9.
  2. Juhász Antal i.m. nyomán.
  3. Főleg anyagi ok miatt, a budapesti egyetemre szervezték át Solymossy Sándor státusát Györffy István számára, 1934-től Budapesten alakult Néprajzi Intézet.
  4. Jeles emberek síremlékei a Kerepesi temetőben. [2008. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 13.)
  • Szegedi egyetemi almanach /JATE. Szeged, 1996. 1. köt. 559 p. ISBN 9634820379 Solymossy Sándor szócikk ld. 194. o.
  • Juhász Antal: Néprajz.In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998. Szeged, Mészáros Rezső, 1999. Juhász Antal Néprajzról szóló történeti összefoglalóját lásd 173-183. p.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés