Somló Dezső

(1884–1923) kommunista pártmunkás, politikus, népbiztos

Somló Dezső (1915-ig Silberstein,[3] Gyula, 1884. október 16.[4]Szovjetunió, 1923. decembere) kereskedősegéd, szociáldemokrata majd kommunista pártmunkás.

Somló Dezső
Született Silberstein Dezső
1884. október 16.
Gyula
Elhunyt 1923 (38-39 évesen)
Szovjetunió
Állampolgársága magyar
Házastársa Rosenthal Margit
(h. 1908–?)[1]
Laczi Rozália[2]
Gyermekei Somló Vilmos
Somló Magdolna
SzüleiSilberstein József
Silberstein Regina
Foglalkozása politikai aktivista

ÉleteSzerkesztés

Silberstein József kereskedő és Silberstein Regina gyermeke. Fiatalkorában Nagyváradon kapcsolódott be a szociáldemokrata mozgalomba, a századforduló utáni években a helyi párt egyik vezetője volt. 1904-ben az élesdi sortüzet megelőző tömegtüntetés egyik szervezője volt, emiatt 3 év fegyházra ítélték. Büntetésének letöltése után agitátorként működött. 1913 augusztusában Somló és Gyagyovszky Emil kezdeményezésére alakult meg a Magyarországi Munkásműkedvelő Társaságok Szövetsége, amelynek vezetőségében a szak- és pártszervezetek vigalmi bizottságai képviselték magukat. E szervezetnek feladata volt a vetélkedők rendezése, költemények előadása, állandó munkásszínpad létesítése, ingyenes színházjegyek biztosítása, azaz a munkások szórakoztatása, megnyerése. 1917-ben és 1918-ban szerkesztette a Vegyipari Munkás című szaklapot. 1918 végén kilépett az MSZDP-ből, és belépett a KMP-be amelynek első központi bizottsági tagja lett. Ő volt a szakszervezeti mozgalom egyik irányítója. 1919. február 22-én őt is letartóztatták, és 1919. március 21-én engedték ki, csakúgy, mint kommunista társait.[5] A Tanácsköztársaság idején a budapesti lakáshivatal vezetője volt, 1919. június 7-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Laczi Rozáliával, Laczi József és Pap Mária gyermekével.[2] A bukás után 1919. augusztus 14-én délelőtt 9 órakor letartóztatták. 1920. december 20-án 15 év fegyházra, 10 év hivatalvesztésre, illetve politikai jogainak gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélték.[6] 1921. október 21-én halálos betegen a magyar–szovjet fogolycsere-akció keretében Szovjet-Oroszországba került, ahol haláláig a Vörös Szakszervezeti Internacionálé tisztségviselőjeként működött.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 945/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  2. a b Házasságkötésük bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 1021/1919. folyószám alatt.
  3. A Belügyminisztérium 1915. évi 116492. sz. rendelete. MNL-OL 30805. mikrofilm 132. kép 2. karton.
  4. Születési bejegyzése a gyulai izraelita hitközség születési akv. 13/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
  5. HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 890
  6. HU BFL - VII.102.a - forradalomutan - 1919 - 239

ForrásokSzerkesztés