Wikipédia

Somlay Artúr

(1883-1951) magyar színész

Somlay Artúr (született Schneider Artúr; Budapest, 1883. február 28. – Budapest, 1951. november 10.)[1] kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, színészpedagógus.

Somlay Artúr
1942-ben, Szegeden
1942-ben, Szegeden
Életrajzi adatok
Születési név Schneider Artúr
Született 1883. február 28.
Budapest
Elhunyt 1951. november 10. (68 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Gyermekei Somlay Júlia
Pályafutása
Aktív évek 1900–1951
Híres szerepei Simon Péter (karmester) - Valahol Európában
Díjai
Kossuth-díj1948, 1951
Kiváló művész1950
További díjak
Somlay Artúr IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlay Artúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Somlay Artúr (balra) a Piros bugyelláris című film egyik jelenetében Tapolczay Gyulával és Pethes Sándorral (1938)

ÉleteSzerkesztés

Édesapja Schneider Artúr monarchiai katonatiszt, édesanyja Obkracsil (Apkracil) Emília volt, akik öt gyermeket neveltek. A későbbi színészfejedelem többször ellógott hazulról, hogy mindenféle társulatokban felléphessen. Apja egy ideig járt utána, hazavitte, de egy idő után belenyugodott abba, hogy fiából „komédiás” lesz.

 
Somlay Artúr emléktáblája egykori lakhelyén, a Szent István körút 9. sz. alatt
 
Somlay Artúr sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-50/a

A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, Debrecenben. 1905-ben vendégként fellépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben.

1906–1907-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, illetve a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1921-ben Berlinben forgatott mozifilmet.

1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és fellépett a rádióban és pódiumon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott. Ezt követően 1922–23-ban, 1925-ben, 1929–30-ban a Belvárosi Színházban, 1923-ban, 1926-ban, 1929-ben, 1933-ban a Magyar Színházban, 1924–26-ban pedig a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 17 éven át a Vígszínházban szerepelt.

1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1929-ben meghívták az Új-, 1923-ban, 1928-ban, 1930–31-ben és 1939-ben az Andrássy úti-, 1942-ben a Nemzeti-, 1944-ben az Új Magyar Színház egy-egy bemutató előadására.

1925 júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyarországi és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946–1951 között ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Az akkori időszak kulturális főhatalmassága, Révai József eleinte még hallgatott a szavára, egy idő után azonban már kiüzent az előszobába: nem ér rá.

Somlay hazament Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakására, fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az éjszaka folyamán mindkettőt elfogyasztotta; 1951. november 10-én hajnali 3 órakor így érte a halál, amelyet szívbénulás, koszorúérgörcs okozott, szívkoszorúér-elmeszesedéses háttérrel.

Főként hősszerelmes szerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította.

MagánéleteSzerkesztés

1905. május 7-én vette feleségül Laszlovszky Júliát, 1945-ben elváltak. Leányuk Somlay Júlia (Miskolc, 1906. január 18. – Bp. 1955. május 9.) színésznő, Hajmássy Miklós színész első felesége volt. Vezetéknevét 1937-ben változtatta Somlayra.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb szerepeiSzerkesztés

SzínházSzerkesztés

FilmSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Veszedelem (dráma) (1908)

EmlékezeteSzerkesztés

  • Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében: amikor a főhős bűnügyi újságíró először szemtől szemben találkozik a könyv negatív főszereplőjével, az a legelső gondolata, mintha személyesen Somlay Artúrral találta volna szembe magát.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 658/1951. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somlay_Artúr&oldid=26067253”