Wikipédia

Somlyó György

(1920–2006) magyar költő, író, műfordító

Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.) Kossuth-díjas és többszörös József Attila-díjas magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa, a Magyar Költészet Napjának kezdeményezője.

Somlyó György
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1920. november 28.
Balatonboglár
Elhunyt2006. május 8. (85 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiSomlyó Zoltán
HázastársaNikodémusz Elli
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza, esszé
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyó György témájú médiaállományokat.

Somlyó Zoltán, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő fia. Somlyó Zoltán unokája, Somlyó György fia: Somlyó Bálint (1957–) esztéta, filozófus, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének docense.

Élete szerkesztés

 
Somlyó egyik utolsó felvétele 2005 decemberében, a Műcsarnokban rendezett, Lossonczy Tamás festőművész kiállításmegnyitóján

Somlyó György fiatalon a Nyugat költői közé tartozott. Gyermekkori barátja volt Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc. Személyes kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel, József Attilával is. Kapcsolatba került az Újholddal, hatott rá a francia szürrealizmus.

1941 és 1944 között többször behívták munkaszolgálatra. 1945-ben a pesti bölcsészkarra, 1946 novemberében (francia ösztöndíjjal) a Sorbonne-ra iratkozott be. 1948-ban és 1949-ben a Nemzeti Színháznál volt dramaturg, majd 1950-ig a Hunnia Filmgyár lektorátusának vezetője.

1954–55-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályát vezette. 1958-ban az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg a Francia költők antológiája és Rimbaud teljes életművének első magyar kiadása. Egymás után jelentek meg verseskötetei, tanulmányai.

Franciaországban és Olaszországban élt egy ideig. 1965-ben jelent meg Párizsban első francia fordítású verseskönyve, a Souvenir du Présent. 1966-ban megalapította az Arion című többnyelvű irodalmi almanachot, amelynek 1987-ig volt főszerkesztője.

Költészetében szinte minden versforma megtalálható a szabadverstől a szonettig. Önéletrajzi ihletésű prózai munkái mellett tanulmányköteteket és műfordításokat is megjelentetett.

Művei szerkesztés

1944-ig szerkesztés

  • A kor ellen. Versek; szerzői, Budapest, 1939
  • Adónis siratása; Officina, Budapest, 1942

1945–1956 szerkesztés

  • Láttátok-e? Versek; Hungária, Budapest, 1948
  • Kérdés és felelet. Tanulmányok; Franklin, Budapest, 1949
  • Seregszemle. Versek; Hungária, Budapest, 1950
  • Példák és feladatok. Irodalmi tanulmányok; Művelt Nép, Budapest, 1951
  • A béke erdeje. Versek és versfordítások; Szépirodalmi, Budapest, 1951
  • Vallomás a békéről. Költemény; Szépirodalmi, Budapest, 1953
  • A Visztula sellője. Lengyelországi útinapló; Szépirodalmi, Budapest, 1954
  • Jegenyék a parton; Szépirodalmi, Budapest, 1955
  • Talizmán; Szépirodalmi, Budapest, 1956
  • Ablakban; Magvető, Budapest, 1956

1957–1989 szerkesztés

  • Emlék a jelenről. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Ami élni segít; Magvető, Budapest, 1960
  • Tó fölött, ég alatt. Válogatott versek; Szépirodalmi, Budapest, 1962
  • A költészet évadai, 1-4.; Magvető, Budapest, 1963–1975
    • 1. 1963
    • 2. 1963
    • 3. 1973
    • 4. Két szó között; 1975
  • Tó fölött, ég alatt. Válogatott versek; 2., bővített kiadás; Szépirodalmi, Budapest, 1965
  • Szemfényvesztő fügefa. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1963
  • Tó fölött, ég alatt. Válogatott versek; 2., bővített kiadás; Szépirodalmi, Budapest, 1965
  • Souvenir du présent. Choix de poèmes; franciára fordította: Charles Dobzynski, Eugène Guillevic; Seghers, Paris, 1965 (Auteur du monde)
  • Mesék a mese ellen. Költemények prózában; Szépirodalmi, Budapest, 1967
  • Füst Milán. Emlékezés és tanulmány; Szépirodalmi, Budapest, 1969 (Arcok és vallomások)
  • Hármastükör, 1-3.; Budapest : Szépirodalmi, Budapest, 1970
    • 1. Válogatott versek
    • 2. Válogatott tanulmányok
    • 3. Válogatott műfordítások 
  • A mesék második könyve; Szépirodalmi, Budapest, 1972
  • A mesék könyve; Szépirodalmi, Budapest, 1974
  • Épp ez; Szépirodalmi, Budapest, 1976
  • Árnyjáték; Magvető, Budapest, 1977
  • A költészet vérszerződése; Szépirodalmi, Budapest, 1977
  • Összegyűjtött versek, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1978
    • 1. 1937–1976. Arión éneke
    • 2. 1942–1976. Kőkörök
  • 1977–1978. Új versek; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979
  • "Modernnek kell lenni mindenestül"; Magvető, Budapest, 1979 (Gyorsuló idő)
  • "Másutt"; Szépirodalmi, Budapest, 1979
  • Philoktétész sebe. Bevezetés a modern költészetbe; Gondolat, Budapest, 1980
  • Piero della Francesca. Arezzo, San Francesco templom, XV. század; Veszprémi Nyomda, Veszprém, 1980
  • Szerelőszőnyeg; Szépirodalmi, Budapest, 1980
  • Picasso. Bemutatja Somlyó György; Magyar Helikon, Budapest, 1981
  • Megíratlan könyvek; Szépirodalmi, Budapest, 1982
  • Részletek egy megírhatatlan versesregényből; Magvető, Budapest, 1983
  • Rámpa. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1984
  • Que cela. Choix de poèmes. 1962–1985; franciára fordította: Paul Chaulot et al.; Belfond, Paris, 1986
  • Parisiens Versek (eredetileg franciául) Edition PAP
  • Ami rajtam túl van. Válogatott versek, 1937–1986; Szépirodalmi, Budapest, 1988
  • A költészet ötödik évada. Tanulmányok, 1981–1987; Magvető, Budapest, 1988
  • Die Rampe. Roman (Rámpa); németre fordította: Peter Scharfe; Volk und Welt, Berlin, 1988
  • A macska tízezer létezésmódja. Somlyó György versciklusa. Szántó Piroska krétarajzai; Corvina, Budapest, 1989
  • A boglári parton; Vikár Béla Művelődési Ház, Boglárlelle, 1990

1990– szerkesztés

  • Palimpszeszt; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1990
  • Párizsi kettős. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1990
  • Talizmán. 101 szonett. 1953–1988; Interart, Budapest, 1990
  • Városok; Cserépfalvi, Budapest, 1991
  • Nem titok; ill. Sváby Lajos; Jelenkor, Pécs, 1992
  • Füst Milán vagy A lesütöttszemű ember. Emlékezés és tanulmány; Balassi, Budapest, 1993
  • Az elvitathatatlan hely. Tanulmányok; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Budapest, 1994 (Bibliotheca Hungarica)
  • A negyedik szoba. Versek, 1992–1993; Seneca, Budapest, 1994 (Thesaurus)
  • Rámpa. Regény; 2. jav. kiad.; Ab Ovo, Budapest, 1995
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • Törésvonalak; Seneca, Budapest, 1997
  • Seb és kés. Válogatott versek, 1972–1997; Seneca, Budapest, 1998
  • Mesék a mese ellen / Contrefables; franciára fordította: Guillevic, Lorand Gaspar, előszó Guillevic, ill. a szerző; Jelenkor, Pécs, 1999
  • Cantata Tremenda. Bírák könyve 19-21; Tótfalusi Kis Miklós Ipari Műszaki Szakközépiskola, Budapest, 2000 ("Génius" könyvek)
  • Philoktétésztől Ariónig. Válogatott tanulmányok, 1-2.; Jelenkor, Pécs, 2000
  • Somlyó György válogatott versei; utószó Lator László; Unikornis, Budapest, 2000 (A magyar költészet kincsestára)
  • Önéletrajzaimból; Enciklopédia, Budapest, 2001
  • Lignes de fracture. Choix de poèmes 1974–1999; franciára fordította: Lorand Gaspar, Sarah Clair; Belin, Paris, 2001 (L'extrême contemporain)
  • Ahol van. Versek, 1997–2002; Jelenkor, Pécs, 2002
  • A vers – a versben; Jelenkor, Pécs, 2004
  • Talizmán. 138 szonett; Enciklopédia, Budapest, 2005
  • Írjak? Ne írjak?; Nap, Budapest, 2005 (Magyar esszék)
  • Somlyó György; vál., szerk., tan., jegyz. Tomaji Attila; Alexandra, Pécs, 2005 (Kossuth-díjas írók)
  • Favole contro la favola; szerk. Cinzia Franchi, Nóra Pálmai; Lithos, Roma, 2007 (Podium Pannonicum, 5.)

Műfordításai szerkesztés

  • Paul Valéry: Válogatott versei és oxfordi előadása a költészetről (1945)
  • William Shakespeare: II. Richárd (1949)
  • André Gide: A tékozló fiú hazatérése (1957)
  • Szélrózsa.. Összegyűjtött versfordítások, 1-2.; Magvető, Budapest, 1958–1965
    • 1. 1938–1958
    • 2. Huszadik század
  • Jean Anouilh: Médeia (1959)
  • Ismeretlen szerző: Fevershami Arden (1961)
  • Victor Hugo: Marion Delorme (1962)
  • Alphonse de Lamartine: Graziella (1963)
  • Jean Racine összes drámái (1963). Budapest, Magyar Helikon. Phaedra. Somlyó György fordításában lásd 607–672. p.
  • Honoré de Balzac: Újabb tanulmány a nőkről (1963)
  • Octavio Paz: Napköve
  • Kavafisz: A barbárokra várva (1968 – Vas Istvánnal)
  • Szélrózsa. Összegyűjtött versfordítások, 1-2.; javított, bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1973
  • Paul Valéry: Két párbeszéd (1973)
  • Eugène Guillevic: Val, vel (1973)
  • Az utazás. Francia költők antológiája Charles Baudelaire-től Marc Cholodenkóig; Magvető, Budapest, 1984
  • "Miért hal meg az ember?". Drámafordítások; Szépirodalmi, Budapest, 1984
  • Jorge Luis Borges: Okok, jelek, dolgok (1984) – A másik, aki ugyanaz (1990)
  • Octavio Paz: A meztelen jelenés – Marcel Duchamp (1990 – Csuday Csabával)
  • Georges Bataille: A szem története – Madame Edwarda (1991)
  • Szélrózsa. Összegyűjtött versfordítások, 1-3.; Tevan, Békéscsaba, 1993–1998
    • 1. Klasszikusok; jegyz. Szilágyi János György; 3. javított, bővített kiadás; 1993
    • 2. Az utazás. Francia költők antológiája Baudelaire-től napjainkig; 2. bővített, javított kiadás; 1995
    • 3. XX. század; 3. javított, bővített kiadás; 1998
  • Paul Valéry: Füzetek (1997)
  • Louis Aragon válogatott versei (1964) – a kötetet szerkesztette és a művek jelentős részét fordította

Díjai szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Somlyó György témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somlyó_György&oldid=26757823”