Somogy vármegye

magyarországi vármegye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 20. 5 változtatás vár ellenőrzésre.

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén. Északról a Balaton és Veszprém vármegye, nyugatról Zala vármegye, délről Horvátország, keletről pedig Fejér, Tolna valamint Baranya vármegye határolja. A vármegyeszékhely a "virágok városa"ként is becézett Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is számontartott Siófok. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is.[2]

Somogy vármegye
Somogy vármegye címere
Somogy vármegye címere
Somogy vármegye zászlaja
Somogy vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeszékhelyKaposvár
Járások száma8
Települések száma246
megyei jogú városok1
egyéb városok15
nagyközségek2
ISO 3166-2HU-SO
FőispánDr. Neszményi Zsolt
Népesség
Teljes népesség293 470 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség48,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6065,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Somogy vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Somogy vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Somogy vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye témájú médiaállományokat.

A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Somogy vármegye története cikkben található.

Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Lásd még: Somogy vármegye védett természeti értékeinek listája

Somogy vármegye jellemző földrajzi pontjai

szerkesztés

Történelem

szerkesztés

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

szerkesztés
 
Somogy megye kialakítása 1950-ben
(1 Somogy megyétől Zala megyéhez, 2 Somogy megyétől Fejér megyéhez, 3 Somogy megyétől Baranya megyéhez, 4 Veszprém megyétől Somogy megyéhez, 5 Tolna megyétől Somogy megyéhez, 6 Veszprém megye, 7 Fejér megye, 8 Vas megye, 9 Zala megye 1950-től, 10 mai megyehatár, 11 megszűnt 1949-es megyehatár, 12 később megszűnt 1950-es megyehatár)

Járások 1950–1983 között

szerkesztés

Somogy vármegyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).

Városok 1950–1983 között

szerkesztés

Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).

Városkörnyékek 1971‑1983 között

szerkesztés

Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

szerkesztés

1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés
 
A Vármegyeháza klasszicista épülete Kaposváron
 
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal modern épülete

Járások 2013-tól

szerkesztés

Somogy vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Barcsi járás Barcs
26
1
23 817
696,47
34
2 Csurgói járás Csurgó
18
1
16 807
496,19
34
3 Fonyódi járás Fonyód
21
4
34 599
645,44
54
4 Kaposvári járás Kaposvár
78
4
117 492
1 591,36
74
5 Marcali járás Marcali
37
1
34 734
904,24
38
6 Nagyatádi járás Nagyatád
18
1
26 100
647,07
40
7 Siófoki járás Siófok
24
3
51 761
657,05
79
8 Tabi járás Tab
24
1
12 786
427,24
30

Kistérségek 2014-ig

szerkesztés

Somogy vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4410 Balatonföldvári kistérség Balatonföldvár
13
1
11 475
241,73
47
4401 Barcsi kistérség Barcs
26
1
23 817
696,47
34
4402 Csurgói kistérség Csurgó
18
1
16 807
496,19
34
4403 Fonyódi kistérség Fonyód
11
3
23 616
372,82
63
4411 Kadarkúti kistérség Kadarkút
23
2
19 885
531,96
37
4404 Kaposvári kistérség Kaposvár
54
2
97 040
1 041,14
93
4405 Lengyeltóti kistérség Lengyeltóti
10
1
10 983
272,62
40
4406 Marcali kistérség Marcali
38
1
35 301
922,5
38
4407 Nagyatádi kistérség Nagyatád
18
1
26 100
647,07
40
4408 Siófoki kistérség Siófok
11
2
40 286
415,32
97
4409 Tabi kistérség Tab
24
1
12 786
427,24
30

Népesség

szerkesztés

A vármegye lakossága a 2019-es mérések szerint 301 429 fő.[forrás?] A megye népessége 1960-ban volt a legmagasabb 368 183 fővel.[forrás?]

Lakosságának 90%-a magyar, de jelentős a németek, a romák és némely településen a horvátok száma is.

A vármegye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.

A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) [forrás?]

  1. MOL Földgázszállító Zrt. (20)
  2. Törley Pezsgőpincészet Kft. (176)
  3. Agro-Centrál Bt. (486)
 
A siófoki hajókikötő

A vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a vármegyeszerte megtalálható gyógyfürdők és a vármegyeszékhely, Kaposvár épített öröksége és országos jelentőségű fesztiváljai jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a vármegye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.

Épített örökség: a kulturális turizmus lehetőségei

szerkesztés

Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:

Kaposvár

Egyetemi város, püspökségi központ, megyei jogú város, Somogy vármegye székhelye, a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű szecessziós épülete. Kaposvár belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert 220-nál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A kaposszentjakabi városrészben állnak az 1061-ben alapított apátság romjai.

Szenna

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek, a népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici Természetvédelmi Terület része.

Kaposmérő

A Kaposmérő és Bárdudvarnok közt található Kassai-völgy a lovasíjászat központja, ahol ahol a 9. századi harcmodort idézik fel korhű jelmezekben. Évente két alkalommal itt gyűlnek össze a világ lovasíjászai. A helyszínen 160 éves kazah jurtát állítottak ki. Az íjkészítés mellett lovasíjász bemutatókra, rendhagyó történelemórákra is sor kerül a völgyben.

Andocs

A 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.

Somogyvámos

A Krisna-völgy a Balatontól 30 km-re, Kaposvár irányában fekvő biofarm, vallási központ és idegenforgalmi látványosság mintegy 260 ha területen. Dísztavak, ligetek, arborétumok - több száz növény- és állatfajjal, biokertészet, méhészet és templom tekinthető meg. A Völgyben százötven Krisna-hívő szerzetes lakik, ők ökogazdálkodás révén, védikus életmóddal, önfenntartásra törekedve élnek itt.
A falu határában a szántóföld közepén áll a híres Árpád-kori romtemplom, a Pusztatemplom.

Nikla

Irodalmi jelentőségű hely, mely Berzsenyi Dániel, a „niklai remete” emlékét őrzi. A Berzsenyi-kúria ma múzeum, a költő életét, munkásságát mutatja be. Az udvarban még áll az a gesztenyefa, melyet maga Berzsenyi Dániel ültetett. Berzsenyi sírhelye ugyancsak Niklán tekinthető meg.

Gölle

Ugyancsak irodalmi emlékhely, itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…” Szülőháza ma emlékmúzeum.

A Zselic dombvidéke

Nevezetességek Balaton régióban:

Somogyvár

Fő látnivalója a bencés monostor. A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt.
 
Berzsenyi Dániel szobra niklai emlékmúzeuma kertjében

További műemlékek:

Múzeumok:

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus

szerkesztés

Gyógyfürdők a vármegyében:

  • Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő - Nagyatád: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 1997-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
  • Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő - Kaposvár: „Virágfürdő” fantázianéven szerepel. 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgásszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is. [1] Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Igali Gyógyfürdő - Siófok- Igal: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele. [3]
  • Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő - Csokonyavisonta: alkáli-hidrogén-karbonátos, magas jodid-, fluorid- és metakovasav-tartalmú vize 1943-ban olajkutatás során jutott a felszínre. A gyógyvizet savtúltengés, emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, nőgyógyászati idült panaszok, vesebetegségek és mozgásszervi problémák kezelésére ajánlják.[3]

Lásd még:

Települései

szerkesztés

A megyére aprófalvas településszerkezet jellemző.

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[4]

 
 
 
 
 
 
 
 
Somogy vármegye városai
Sorsz. Település Lakónépesség Járás
1.   Kaposvár 58 830 fő (2024. jan. 1.)[5] +/-  Kaposvári járás
2.   Siófok 24 021 fő (2024. jan. 1.)[6] +/-  Siófoki járás
3.   Marcali 10 502 fő (2024. jan. 1.)[7] +/-  Marcali járás
4.   Barcs 9672 fő (2024. jan. 1.)[8] +/-  Barcsi járás
5.   Nagyatád 9333 fő (2024. jan. 1.)[9] +/-  Nagyatádi járás
6.   Balatonboglár 5390 fő (2024. jan. 1.)[10] +/- Fonyódi járás
7.   Csurgó 4295 fő (2024. jan. 1.)[11] +/-  Csurgói járás
8.   Fonyód 5065 fő (2024. jan. 1.)[12] +/-  Fonyódi járás
9.   Balatonlelle 4904 fő (2024. jan. 1.)[13] +/-  Fonyódi járás
10.   Tab 4063 fő (2024. jan. 1.)[14] +/-  Tabi járás
11.   Nagybajom 3176 fő (2024. jan. 1.)[15] +/-  Kaposvári járás
12.   Lengyeltóti 2915 fő (2024. jan. 1.)[16] +/-  Fonyódi járás
13.   Zamárdi 2741 fő (2024. jan. 1.)[17] +/-  Siófoki járás
14.   Kadarkút 2303 fő (2024. jan. 1.)[18] +/-  Kaposvári járás
15.   Balatonföldvár 2251 fő (2024. jan. 1.)[19] +/-  Siófoki járás
16.   Igal 1396 fő (2024. jan. 1.)[20] +/-  Kaposvári járás

Községek, nagyközségek

szerkesztés

Testvérmegye

szerkesztés

Somogy vármegye 1997-ben kötött „testvérmegyei” megállapodást a kínai Kanszu tartománnyal, az együttműködést 2016-ban megújították.[21]

  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Csorba Csaba: Árpád örökében, Magyar Könyvklub – Helikon 1996. ISBN 963 548 415 1, 8. old.
  3. A csokonyavisontai fürdő honlapja. [2009. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 9.)
  4. Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  5. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  6. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  7. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  8. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  9. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  10. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  11. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  12. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  13. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  14. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  15. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  16. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  17. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  18. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  19. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  20. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  21. További lehetőségeket keres Somogy és Gansu. Kaposvár Most, 2016. július 2. (Hozzáférés: 2016. július 2.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye témájú médiaállományokat.