Wikipédia

Somogyi Győző

(1942) magyar grafikus és festő

Somogyi Győző (Budapest, 1942. július 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő kiváló művész. A magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997).

Somogyi Győző
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született Somogyi Győző
1942. július 28. (81 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása grafikus, festő
Iskolái
Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj (1988)
Pro Natura díj (1992)
Kiváló művész (1997)
Prima díj (2003)
Kossuth-díj (2012)
A Nemzet Művésze (2014)
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Győző témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája Szerkesztés

Somogyi Viktor és Borzák Róza házasságából született. 1956–1960 között a Képzőművészeti Gimnáziumban tanult. 1960–1964 között a Kossuth Nyomdában segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott, itt tanulta meg a sokszorosító grafikai eljárásokat. A papi hivatást választotta, 1962–1968 között a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója volt. 1967-ben szentelték pappá. 1968-ban doktorált egyháztörténetből. 1968–1975 között munkáspapként tevékenykedett. 1971–1975 között a Tömő utcai kápolnában segédlelkészi beosztásban szolgált, a lelkészi szolgálat mellett fizikai munkát is kellett vállalnia, hogy fenntartsa magát.

1972-ben Markó György nyomdász a szitanyomás művészetét mutatta meg neki. Az 1970-es években kijutott Párizsba, Rómába, Romániába, legnagyobb hatást gyakorolt művészetére az 1980-as görög útja. 1973 óta rendez grafikai kiállításokat, és ettől az évtől kezdve a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja. 1975-ben kilépett az egyházi rendből és szabadfoglalkozású képzőművész lett. 1980 óta elsősorban fest. 1985 óta Salföldön gazdálkodó. 1997 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2004 óta elnökségi tagja. A Káli-medence Környezetvédő Társaság tagja.

Művészetének témáit a természetből, a mindennapi életből, a bibliából és a hadtörténelmi eseményekből meríti. Hagyományos ikonszerű történelmi-népies stílus jellemzi, de a 20. század stílus irányai, köztük a konstruktivista művészet, is hatást gyakoroltak rá, főleg tájképfestményeire. Legnagyobb alkotása 100 magyar hadtörténelmi személyiség arcképének megfestése (1986–1996), amely eredendően A magyar hősök arcképcsarnoka címen jelent meg kiállításokon és könyvalakban.[1] „A Magyar hősök arcképcsarnoka Attila hun királytól Maléter Pál ezredesig bezárólag azon hősöknek kíván emléket állítani, akik viharos történelmünk során a hazát védelmezték. A művész különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűek, aprólékos kidolgozásuk komoly előtanulmányokra vall.”[2]

Kiállításai (válogatás) Szerkesztés

Egyéni Szerkesztés

Csoportos Szerkesztés

  • 2006 • A nagy visszatérők,[3] Nagykőrösi Arany János Művelődési Központ, Nagykőrös
  • 2008 • A Nap utcai fiúk - Szomjas György 12 játékfilmjének képeire 12 művész válaszol, Forrás Galéria, Budapest

Festményeiből Szerkesztés

Könyvei Szerkesztés

  • Páncélos lovagok (Bodor Ferenccel, 1983)
  • Barczy Zoltánnal: A szabadságharc hadserege (1986)
  • Magyar huszárok (1987)
  • Királyért és hazáért (Barczy Zoltánnal, 1990)
  • Káli medence (1992)
  • Tihany (társszerző, 1995)
  • Az erdélyi fejedelemség hadserege (B. Szabó Jánossal, 1996)
  • Magyar hősök arcképcsarnoka (1996)
  • Magyar-bizánci háborúk (B. Szabó Jánossal, 1998)
  • Nagy huszárkönyv (Ságvári Györggyel, 1999)
  • Elfelejtett háború (2000)
  • Honvédhuszárok 1920-1945 (Ságvári Györggyel és Szabó Péterrel, 2001)
  • Kis huszárkönyv (2001)
  • Magyar királyok arcképcsarnoka (2006)
  • Krizsán András–Somogyi Győző: A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete; Cser, Bp., 2010
  • A szabadságharc katonái (2011)
  • Magyar hadizászlók (2011)
  • Mária Terézia magyar katonái (2011)
  • Salföldi falukrónika; szerk. Somogyi Győző, Somogyi Márk; smArt Design Studio, Salföld, 2016
  • Az Árpád-ház szentjei. Somogyi Győző festményei; életrajzi szöveg Puskely Mária; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2020

Díjai, kitüntetései Szerkesztés

Jegyzetek Szerkesztés

Források Szerkesztés

További információk Szerkesztés

  • A Balaton festői, köztük Somogyi Győző
  • Krunák Emese: Somogyi Győző; Képzőművészeti, Bp., 1987 (Mai magyar művészet)
  • Somogyi Győző; szöveggond. Parcsami Gábor, Kovács Ildikó; Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1993 (Belső tárlat)
  • Somogyi Győző; szerk. Somogyi Márk; Ernst Múzeum, Bp., 2003
  • Megélt aranykor. Salföldi beszélgetések Somogyi Győző festőművésszel; riporter Kapiller Ferenc, ill. a szerző; Magyar. Nyugat, Vasszilvágy, 2005
  • Somogyi Győző; SmArt Design Studio, Salföld, 2013
  • A szépség szolgálatában. Beszélgetések Somogyi Győzővel festészetről, grafikáról, esztétikáról; riporter Takács Gábor; Fokusz Egyesület–Magyar Napló, Bp., 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogyi_Győző&oldid=25792066”