Somogyi László (jogász)

(1815–1890) magyar jogász, politikus, ogy. képviselő

Somogyi László (Miskolc, 1815. augusztus 16.Szuhogy, 1890. március 15.) földbirtokos, királyi törvényszéki elnök, ügyvéd, költő, alispán, országgyűlési képviselő.

Élete szerkesztés

Elszegényedett nemes szülők fia; a gimnáziumot szülőhelyén végezte. 1832-ben a pesti egyetemre ment a bölcseletet hallgatni. Horvát István rendkívüli óráira is eljárt. Imre János bölcseleti tanárnak kedvelt tanítványa volt. 1834-ben Egerben hallgatta a bölcselet II. évét és ott kezdett a költészettel foglalkozni. 1835-ben mint első éves joghallgató Kassára ment és 1836-ban a jogi pályát ott végezte. 1837-ben kezdte használni a Ladár keresztnevet László helyett. Ez évben hívta meg báró Maithényi Antal liptói főispáni helyettes, titkárának és hozzá ment Pestre, ahol április 15-én esküdött fel Végh István itélőmester mellé jurátusnak. 1839. november 18-án ügyvédi vizsgát tett.

1840-ben a pozsonyi országgyűlésen volt Maithényi báróval. 1841-ben Maithényi Antalnak, ekkor már liptói főispánnak uradalmi ügyésze, Liptó- és Hont megyék táblabírája lett. Letette a váltóügyvédi vizsgát. 1843-ban ismét a pozsonyi országgyűlésre ment; ott jobban kiképezte magát az ének-, hegedű-, fuvola-, festészet- és rézmetszésben, azon idő alatt míg az országgyűlés előtt a vizek szabályozására összeült országos küldöttség tollnokának alkalmazták. 1844-ben öröksége átvételére Miskolcra visszaköltözött. 1846-ban Borsod megye aljegyzője lett.

1848-49-ben mint a borsodmegyei önkéntes vadászcsapat tagja részt vett a hadjáratban. 1850-ben megnősült és Nemesbükre tette át lakását. 1861-ben Borsod megye törvényszéki bírójává választották, de e tisztségről az összes tisztikarral együtt leköszönvén, 1865-ben báró Vay Miklós főispán által másod alispánná neveztetett ki. 1867-ben az edelényi kerület Deák-párti programmal országgyűlési képviselővé választotta. 1872-ben a miskolci királyi törvényszék elnökévé neveztetett ki; 1876-ban megbetegedése miatt nyugalomba helyezték és szuhogyi (Borsod megye) birtokára vonult.

Költeményeket, beszélyeket, cikkeket írt a Hasznos Mulatságokba (1832. költ.); a Kovacsóczy Szemlélőjébe (1836. Sírvirágok, beszély); a Részvét Gyöngyeibe (1838. elb.); a Kovacsóczy Közlemények c. divatlapjába (1839. költ., 1841. két beszély); a Világba és a Nemzeti Ujságba (1842. megyei tudósítások és cikkek németből ford.); a Pálffy Albert szerkesztette Közvéleménybe (1868. egy pár cikket, különösen a királyi tábla decentralizálásáról).

Munkája szerkesztés

  • Bimbó Füzér. 1836. Kass

Kassán joghallgató korában (1836-ban) Szerelem koszorúja címmel vígjátékot írt Komlósy színtársulata számára, mely megbukott. 1846-ban elbeszéléseit sajtó alá rendezte, melyek azonban kiadatlanok maradtak.

Álnevei és jegye szerkesztés

Somogyi Ladár, Sierra Leone, Sas Leo és S. L. (a Hasznos Mulatságokban, Szemlélőben, Honderűben, Kunoss Részvétgyöngyeiben, Bajza Almanachjában, a Közleményekben és a Közvéleményben).

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.