Főmenü megnyitása

Somogyi Nusi, teljes nevén: hollósi Somogyi Anna Irén (Budapest, 1884. március 3. – Budapest, 1963. október 8.)[4] színésznő.

Somogyi Nusi
Életrajzi adatok
Született 1884. március 3.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1963. október 8. (79 évesen)[2][3]
Budapest[2]
Sírhely Farkasréti temető

Somogyi Nusi az IMDb-n

ÉletútjaSzerkesztés

Hollósi Somo­gyi István szűcsmester és Mesterházy Anna leánya. A Deák téri református polgári iskolában tanult, majd a Színészegyesületi iskola növendéke lett. Kecskeméten lépett színpadra Mariházy Miklós társulatánál, majd Rott Sándor a Folies Caprice-hez hívta, és nyaranta a Jardin de Paris-nak is tagja volt. 1910 nyarán a szegedi Vígszínpadhoz került, ahol Krémer Jenő volt az igazgató. Ezután Beöthy László meghívására a Király Színházhoz szerződött, ahol a Sibyll című operettben a 35. előadás után Lábass Juci helyett a színésznő gyengélkedése miatt egészen a 100. előadásig ő alakította a szubrettszerepet. A Színházi Élet 1914/15. száma így ír róla: „Most a Királyszínház közönsége estéről-estére megállapíthatja, hogy a szinház választása igen szerencsés volt. Somogyi Nusi ugyanis nemcsak szédületes táncosnő, de kedves, ötletes, talentumos színésznő, akire ezen a pályán igen szép karrier vár még.”[5]

1916. november havában a Népopera tagja lett Beöthy László igazgatása alatt, ezután a Télikerthez ment. 1919 októberében újra a Király Színházhoz szerződött, majd 1923-ban a Blaha Lujza Színház tagja lett. Fellépett 1928-ban Bécsben, 1931-ben pedig a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepelt. 1929. július 16-án házasságot kötött gróf Béldi Ferenc Ákos Kálmán Mária földbirtokossal.[6] 1933 és 1940 között a Royal Orfeumban játszott, de tagja volt 1939-ben a Márkus Parkszínháznak, 1941-ben a Madách Színháznak, 1942-ben pedig a Vidám Színház művészeként lépett fel. Az igazolóbizottság 1945-ben három évre eltiltotta a színpadtól azzal az ürüggyel, hogy Somogyi Anna „fanatikus Hitler-imádó”. 1946-ban azonban már játszott az Operettszínházban, majd 1947-ben a Medgyaszay Színházban. 1951-ben a Kisvarieté, később pedig a Népvarieté tagja volt, 1954-től a Fővárosi Operettszínházban szerepelt. 1957-től 1959-ig a Blaha Lujza Színházban lépett színpadra, majd 1960-ban nyu­galomba vonult. Emancipált nőként saját kocsijával gyakorta részt vett magyarországi autóversenyeken és lóversenyeken.

Fontosabb színházai szerepeiSzerkesztés

  • Málika (Postás Katica)
  • Mici (Árvácska)
  • Petruska (Hajtóvadászat)
  • Sally (Aranyhattyú)
  • Horváth Sári (A legkisebbik Horváth-lány)
  • Máli (Szépasszony kocsisa)
  • Léni (Anna-bál)
  • Pepi (Régi jó Budapest)
  • Gretl (Lehár F.: Kék mazúr)
  • Rica Maca (Zerkovitz B.: Csókos asszony)
  • Illésházy Ágota (Huszka J.: Lili bárónő)
  • Diana (Huszka J.: Aranyvirág)
  • Elvira (Eisemann M.: Bástyasétány 77)
  • Saint-Pauly grófnő (Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.)
  • Patkóné asszonyság (Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszerelő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.)
  • Amália (Lajtai L.: Három tavasz)
  • Borbás Mihályné (Fényes Sz.: Két szerelem)

FilmszerepeiSzerkesztés

  • Harrison és Barrison (1917)
  • Harrison és Barrison II. (1918) - Jappi
  • Mary Ann (1919) - Rosie
  • Fehér rózsa (1919) - rabnő
  • Liliom (1919)
  • Se ki, se be! (1919) - Brown felesége
  • Az ördög mátkája (1926)
  • Lila akác (1934) - Mili, virágárus
  • Café Moszkva (1935) - kasszírnő
  • Szenzáció! - A késdobáló (1936) - Szálka Leóné
  • Pes­ti mese (1937) - az artista felesége
  • Toprini nász (1939) - Natasa, mulatós
  • Mindenki mást szeret (1940) - jegyzőné
  • Cserebere (1940) - Balázs Panni anyja
  • Ismeretlen ellenfél (1940) - Bözsi, pincérnő
  • A szerelem nem szégyen (1940) - Julis, szakácsnő Tormaynál
  • Akit elkap az ár (1941) – Eveline
  • Magdolna (1941) - Mici, fodrásznő
  • Bűnös vagyok! (1941) - Teri, szobalány
  • Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Juliska, szobaasszony
  • Szabotázs (1941)
  • Szíriusz (1942) - hercegnő
  • Fráter Lóránd (1942) - Tercsi
  • Alkalom (1942) - Sugárné, vendég az estélyen
  • Külvárosi őrszoba (1942) - Gáspár mama, kocsmárosné
  • Annamária (1942) - Boris, házvezetőnő
  • Heten, mint a gonoszok (1942) - kasszás hölgy a vidámparkban
  • A láp virága (1942) - Mihályi Sándorné
  • Egy szoknya, egy nadrág (1943) - Carmencita, Juarez Dulcinea komornája
  • Tilos a szerelem (1943) - Kerekes Judit egyik nagynénje
  • Ragaszkodom a szerelemhez (1943) - Török Bálintné Ilonka, Vali anyja
  • Orient express (1943) - Gizella, Boda Géza nagynénje
  • Megálmodtalak (1943) - Harsányiné, Helén anyja
  • Fehér vonat (1943)
  • Gazdátlan asszony (1944) - Alíz anyja, vendég Pártoséknál
  • Zöld, sárga, piros (1948)
  • Különös házasság (1951)
  • Déryné (1951)
  • Állami Áruház (1953) - árufelhalmozó
  • Fel a fejjel (1954)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Szakadék (1956)
  • Dollárpapa (1956)
  • A Csodacsatár (1956)
  • Gábor diák (1956)
  • A tettes ismeretlen (1957)
  • Külvárosi legenda (1957)
  • Két vallomás (1957)
  • Dani (1957)
  • Égi madár (1958)
  • Micsoda éjszaka! (1958)
  • Szent Péter esernyője (1958)
  • Vörös tinta (1959)
  • Tegnap (1959)
  • Felfelé a lejtőn (1959)
  • Fekete szem éjszakája (1959)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • Akiket a pacsirta elkísér (1959)
  • Gyalog a mennyországba (1959)
  • Kálvária (1960)
  • Rangon alul (1960)
  • Légy jó mindhalálig (1960)
  • Megöltek egy lányt (1961)
  • Az ígéret földje (1961)
  • Nem ér a nevem (1961)
  • Jó utat, autóbusz (1961)
  • Amíg holnap lesz (1961)
  • Mici néni két élete (1962)
  • Az aranyember (1962)
  • Hattyúdal (1963)
  • Bálvány (1963)
  • Szélhámosnő (1963)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés