Somogyvámos

magyarországi község Somogy vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 24.

Somogyvámos község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Somogyvámos
Pusztatemplom
Pusztatemplom
Somogyvámos címere
Somogyvámos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállásközség
PolgármesterKalányos Ferenc (független)[1]
Irányítószám8699
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség697 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 13″, k. h. 17° 40′ 49″46.570400°N 17.680411°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 13″, k. h. 17° 40′ 49″46.570400°N 17.680411°E
Somogyvámos (Somogy vármegye)
Somogyvámos
Somogyvámos
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogyvámos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvámos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somogyvámos a Balatontól délre a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. A települést dombok veszik körül, amelyeken rétek és ösvényekkel szabdalt kisebb erdők váltják egymást. Lengyeltóti a legközelebbi város, kb. 14 kilométerre található. A településnek nincs saját vasútállomása, de a Kaposvár–Fonyód vonalon Somogyvártól autóbusszal lehet eljutni.

Története

szerkesztés

A község története az avar időkbe nyúlik vissza. Az 1940-es régészeti ásatások során a Táncsics utcában ebből a korból származó temetőre bukkantak, ahol csontokat, cserépedényeket és lószerszámokat találtak. A középkorban a mai Somogyvámos határában egy Csopak nevű falu terült el, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt, amelyről írásos emlékek is fennmaradtak. A török időkben azonban teljesen elpusztult az a település, majd lassan a neve is feledésbe merült. A közelében azonban akkor már állt Vámos, ahol most a román stílusú templom romjait találjuk. Vámos, nevéből is következtethetően a középkorban vámszedőhely volt. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel az utókornak. A község 1856-ban Kund Vincze birtoka volt és a családé maradt a 20. század elején is (1906-tól özv. Lővensohn Ernőné, egy bérlő gazdálkodott a vámosi földeken, a legmodernebb agrotechnológiát (gőzcséplőgép, benzines szántógép, gőzmalom) alkalmazva). Fejlett állattenyésztésük volt, halastavakat üzemeltettek.

A faluhoz tartozó Gilye vagy Gilla a 15. században a Töli családé volt, majd ez a terület is a Jankovichoké lett. Elhagyott temetője még ma is látható, benne egy 1921-ben emelt kőkereszt áll.[3] A másik ősi település Remetepuszta volt, amely előbb apátsági, azt követően királyi birtokká vált, későbbi földesura Guary Gábor és Póka Miklós lett. Az egykori Remetepuszta emlékét ma már csak két 203 éves kőkereszt őrzi.[4][5]

Leírás a településről a 18. század végén:

"Vámos: Magyar, és sokacz falu Somogy Várm. földes Ura Gr. Niczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Somogyvárhoz, Pamukhoz, Osztopány, Edde, és Gesztihez is 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem búzát, rozsot, zabot, kukoritzát, földgye agyagos, erdeje, szőleje van, malom, és rét nélkűl szűkölködik, piatza Kanizsán van." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A 20. század változásainak hatására Somogyvámos népességének egy része elvándorolt, az itt maradtak elöregedett közösséget alkotnak. (1945 után kitelepítésekkel is sújtották a német származásúakat.)

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Hanzel László (független)[6]
  • 1994–1998: Hanzel László (független)[7]
  • 1998–2002: Hanzel László (független)[8]
  • 2002–2005: Hanzel László (független)[9]
  • 2005–2006: Böröcz János (független)[10]
  • 2006–2010: Böröcz János (független)[11]
  • 2010–2014: Dékányné Károly Marianna (független)[12]
  • 2014–2019: Dékányné Károly Marianna (független)[13]
  • 2019–2024: Dékányné Károly Marianna (független)[14]
  • 2024– : Kalányos Ferenc (független)[1]

A településen 2005. június 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester halála miatt.[15]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
774
772
769
677
705
708
697
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 15,8% cigánynak, 1,8% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,3% ukránnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 1,7%, evangélikus 7,6%, egyéb (elsősorban Krisna-hívő) 22,7%, felekezet nélküli 10,7% (8,2% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 82%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% ukránnak, 0,4% görögnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szerbnek, 8,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 6% evangélikus, 0,7% református, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 29,9% egyéb vallási közösség tagja (elsősorban Krisna-hívő), 8,4% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Pusztatemplom. A falu déli szélén található, a régi katonai térképek Moschee-ruine névvel tüntetik fel a romot.
  • Halastavak
  • Krisna-völgy
  • Hanzel László tojáspatkoló munkái - előzetes bejelentkezéssel látogatható[18]
  1. a b Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. A Kovács–Lubics-kereszt. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  4. Az első remetepusztai kőkereszt. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  5. A második remetepusztai kőkereszt. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  6. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  9. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  10. a b Somogyvámos települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. június 25. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  11. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  12. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  13. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  14. Somogyvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  15. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  16. Somogyvámos Helységnévtár
  17. Somogyvámos Helységnévtár
  18. Tojáspatkoló Kiállító Műhely
  19. Vámos, Vámosfa, Somogyvámos Archiválva 2012. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, poganyvolgy.hu
  20. Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. [2005. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 2.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés