Főmenü megnyitása

Somoskő

Salgótarján varosrésze

Somoskő település 1977 óta Salgótarján településrésze, korábban önálló község.

Somoskő
Somoskő
Somoskő
Közigazgatás
Település Salgótarján
Városhoz csatolás 1977
Korábbi rangja község
Irányítószám 3100
Népesség
Teljes népesség 267 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól10 km
Elhelyezkedése
Somoskő (Magyarország)
Somoskő
Somoskő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 06″, k. h. 19° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 06″, k. h. 19° 51′ 13″
Somoskő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somoskő témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A település közvetlenül a szlovák-magyar határnál fekszik. A vár és a bazaltorgona már szlovák területen található.

TörténeteSzerkesztés

A település nevét 1341-ben, a falu határjárásakor említette először egy oklevél. A felett magasodó 526 méter magas hegyen, már Szlovákia területén lévő várát a Kacsics nemzetség Illés ágának tagjai építették a 13. század második felében. Mivel az Árpád-ház kihalása után a család tagjai Csák Mátét támogatták Károly Róbert király ellen, ezért a király Csák Máté halálát követően birtokaikat elkobozta és Szécsényi Tamás ispánnak adta. A Szécsényi család 1460-ig birtokolta a várat. Ezután a Losonczyaké lett. Az 1560-as években az akkor már törökök által elfoglalt várak gyűrűjével teljesen körbevett várban lakott Losonczy Anna, akihez Balassi Bálint számos alkalommal jött látogatóba, és akihez Júlia dalait címezte. 1576-ban a törökök váratlan rajtaütéssel elfoglalták a várat. 1593-ban Prépostváry Bálint vezetésével foglalták vissza a magyarok, köztük volt Balassi Bálint is.

A 17. században házasság útján a Forgách család birtokába került a vár. Falait a Rákóczi-szabadságharc végén királyi parancsra rongálták meg.

1910-ben a falunak 499 magyar anyanyelvű lakosa volt.

A trianoni békeszerződés 1920-ban a települést Somoskőújfaluval együtt az újonnan létrejött csehszlovák államnak juttatta. De a Somoskőújfaluban birtokos Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor és lokálpatrióta társai elérték (egy francia antanttiszt életmentő műtétéért cserébe[2]), hogy a Nagykövetek Tanácsa 1923. április 23-án Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut, Somoskőt a bazaltbányával egyetemben (de a vár nélkül) és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én tért vissza Magyarországhoz. Ennek emlékére 2017-ben az Országgyűlés a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta a településnek.

1977-ben csatolták Salgótarjánhoz.

LátnivalókSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés