„Budapest villamosvonal-hálózata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a bővebben sablonok |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Szerkesztő:LaSza/VTI3
|név = Budapesti villamos
|logó = BKK logo.svg
|kép= 1-es villamos (2105).jpg
|képaláírás= Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3▼
▲|képaláírás=Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3
|térkép= Budapest tramway network.png
|ország = Magyarország▼
▲|ország= Magyarország
|város = Budapest
|megrendelő= [[Budapesti Közlekedési Központ|BKK Zrt.]]▼
|működés kezdete= [[1866]]. [[július 30.]] (lóvasút)<br>[[1887]]. [[november 28.]] (villamos)▼
▲|járműfajta= villamos
|vonalak hossza= 147,4<!--ahol két villamosvonal fut, azt nem kell kétszer számolni-->▼
|megállók száma= 340<!--1 megállóhoz általában 2 irány tartozik-->▼
|járművek száma= 588▼
▲|megrendelő= [[Budapesti Közlekedési Központ|BKK]]
|üzemeltető= [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV Zrt.]]
|működés kezdete lóvasútként= [[1866]]. [[július 30.]]
▲|működés kezdete villamosként=
|
▲|járművek száma= 588
|nyomtáv=1435 mm
|max sebesség=50
|honlap= http://bkk.hu
|honlap neve= A BKK honlapja
|éjszakai=-
}}
'''Budapest villamosvonal-hálózata''' a magyar főváros [[villamos]]vonalainak az összessége. Az első [[lóvasút]] [[1866]]. [[július 30.|július 30-án]] nyílt meg, az akkor még különálló [[Pest (történelmi település)|Pesten]].{{refhely|Legát 2008|13. oldal|azonos=Kaf13}} A járat útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító [[Váci út]]on haladt, végállomásai pedig a [[Kálvin tér|Széna (ma: Kálvin) térnél]] és a mai Újpest-Városkapunál, az ún. Bagolyvárnál voltak.{{refhely|Legát 2008|12. oldal|azonos=Kaf12}} A vonal üzemeltetője a [[Károlyi Sándor (politikus)|Károlyi Sándor]] gróf által megalapított a [[Pesti Közúti Vaspálya Társaság|PKVT]] lett.{{refhely|azonos=Kaf13}} [[1868]]. [[május 18.|május 18-án]] Budán is elindult a lóvasút a [[Budai Közúti Vaspálya Társaság|BKVT]] üzemeltetésében.{{refhely|azonos=Kaf13}} A következő években [[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek, és ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült [[Budapesti Közúti Vaspálya Társaság]] (BKVT) néven.{{refhely|azonos=Kaf13}}
|