„Budapest villamosvonal-hálózata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a bővebben sablonok
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Szerkesztő:LaSza/VTI3
{{Városi tömegközlekedés infobox
|név = Budapesti villamos
|logó = BKK logo.svg
|logóméret =
|logóaláírás=
|kép= 1-es villamos (2105).jpg
|képaláírás= Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3
|képméret =
|képaláírás=Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3
|térkép= Budapest tramway network.png
|járműfajtatípus= villamos
|térképvázlat méret=
|ország = Magyarország
|térképvázlat aláírás =
|ország= Magyarország
|város = Budapest
|megrendelő= [[Budapesti Közlekedési Központ|BKK Zrt.]]
|működés kezdete= [[1866]]. [[július 30.]] (lóvasút)<br>[[1887]]. [[november 28.]] (villamos)
|működés vége =
|járműfajta= villamos
|viszonylatok száma= 35+2
|vonalak hossza= 147,4<!--ahol két villamosvonal fut, azt nem kell kétszer számolni-->
|megállók száma= 340<!--1 megállóhoz általában 2 irány tartozik-->
|járművek száma= 588
|napi forgalom =
|napi forgalom forrás =
|éves forgalom =
|éves forgalom forrás =
|megrendelő= [[Budapesti Közlekedési Központ|BKK]]
|üzemeltető= [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV Zrt.]]
|működés kezdete lóvasútként= [[1866]]. [[július 30.]]
|alvállalkozó =
|működés kezdete villamosként= [[1866]]. [[július 30.]] (lóvasút)<br>[[1887]]. [[november 28.]] (villamos)
|dolgozók száma=
|vonalakhálózat hossza= 147,4<!--ahol két villamosvonal fut, azt nem kell kétszer számolni-->
|metróhálózat =
|metróvonalakvonalak száma=35+2
|járművek száma= 588
|villamoshálózat=
|nyomtáv=1435 mm
|villamosvonalak száma =
|megállók száma= 340<!--1 megállóhoz általában 2 irány tartozik-->
|autóbuszhálózat=
|max sebesség=50
|autóbuszvonalak száma =
|főbb repülőterek =
|főbb kikötők =
|vasúti csomópontok=
|tarifarendszer=
|honlap= http://bkk.hu
|honlap neve= A BKK honlapja
|éjszakai=-
|wikicommons =
}}
'''Budapest villamosvonal-hálózata''' a magyar főváros [[villamos]]vonalainak az összessége. Az első [[lóvasút]] [[1866]]. [[július 30.|július 30-án]] nyílt meg, az akkor még különálló [[Pest (történelmi település)|Pesten]].{{refhely|Legát 2008|13. oldal|azonos=Kaf13}} A járat útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító [[Váci út]]on haladt, végállomásai pedig a [[Kálvin tér|Széna (ma: Kálvin) térnél]] és a mai Újpest-Városkapunál, az ún. Bagolyvárnál voltak.{{refhely|Legát 2008|12. oldal|azonos=Kaf12}} A vonal üzemeltetője a [[Károlyi Sándor (politikus)|Károlyi Sándor]] gróf által megalapított a [[Pesti Közúti Vaspálya Társaság|PKVT]] lett.{{refhely|azonos=Kaf13}} [[1868]]. [[május 18.|május 18-án]] Budán is elindult a lóvasút a [[Budai Közúti Vaspálya Társaság|BKVT]] üzemeltetésében.{{refhely|azonos=Kaf13}} A következő években [[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek, és ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett. A PKVT és a BKVT 1878-ban egyesült [[Budapesti Közúti Vaspálya Társaság]] (BKVT) néven.{{refhely|azonos=Kaf13}}