|
* [[Ferenczy László (csendőrtiszt)|Ferenczy László]] csendőr alezredes,
* [[Baky László]] volt nyilas politikus, aki később szakított [[Szálasi Ferenc|Szálasival]], a német titkosszolgálat ügynöke, belügyminisztériumi politikai államtitkár,
* Dr. [[Endre László (politikus)|Endre László]], belügyminisztériumi közigazgatási államtitkár.<ref>[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=4_1_2 A Belügyminisztérium deportációs triója]</ref>
=== szia ===
Az a gyorsaság, mellyel a magyar hatóságok kitaszították a zsidókat a társadalomból, kifosztották, gettósították, majd deportálták őket, még a holokauszt történetében is páratlan volt.
Tény ugyanakkor, hogy a SEK "szakértőivel", "a három Lacival" és közvetlen bűntársaikkal ellentétben a magyar társadalom és azon belül a hatóságoknál dolgozó emberek sokasága a cenzúrázott újságokból nem értesülhetett a holokausztról, csak annyi volt egyértelmű, hogy kegyetlen deportálás zajlik a szomszédok szeme láttára.<ref>{{Cite web |url=http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=10_1_3 |title=Egy eléggé elfogult cikk lényeges mondatokkal, pl. "A cenzúrázott újságokból a magyar lakosság természetesen nem értesülhetett a holokausztról." |accessdate=2021-06-10}}</ref> Hivatalosan a zsidókat „munkaerő-kölcsönzés” indokával vitték [[Németország]]ba. Ennek ellenére mozgássérültek, elmebetegek, hadirokkantak, súlyos betegek, magatehetetlen öregek, csecsemők is a vagonokba kerültek. Erre az ellentmondásra a válasz mindig ugyanaz volt: a családszerető zsidók sokkal jobban dolgoznak, ha szeretteik is velük vannak. Sem maguk a kiszemelt áldozatok, a zsidók, sem akár olyan vitathatatlanul hiteles személyek, mint [[Apor Vilmos|Apor Vilmos püspök]] nem tudott a történések lényegéről. Apor 1944 pünkösdvasárnapi beszédében május 28-án még csak a zsidók "kínzása" és "gyűlölete" ellen emelte föl a szavát, pedig Auschwitzban már hetek óta zajlott a tömeggyilkosság. (vö: "''aki... azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek akár zsidók... olyan, mint a pogány és nyilvános bűnös.")''<ref>{{Cite web |url=https://helsinki.hu/esemeny/aprilis_2_apor_vilmos_puspok_halala/ |title=Forrás Apor beszédéhez |accessdate=2021-05-23}}</ref>
[[Fájl:Kasztner train passenger list, page L25.jpg|bélyegkép|A Kasztner-vonat utaslistájának egy oldala]]
Említést érdemel az a máig húzódó vita, ami [[Kasztner Rezső|Kasztner Rezsőt,]] a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság nevű akkori budapesti zsidó szervezet vezetőjét veszi körül.
=== Előkészítés ===
A megszállást követő napokban a megszálló német hadtestetekkel érkező SS alakulatok hajtóvadászatot indítottak (Einzelaktionen, vagyis „egyedi akciók”) a pályaudvarokon, külvárosi villamosmegállókban és hajóállomásokon újabb zsidók után.<ref name=":3">{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/11500/11506/pdf/11506_2.pdf |title=A kistarcsai tragédia |accessdate=2018-07-09 |author=Randolph L. Braham |year=1997 |format=PDF |work=A népirtás politikája - A Holocaust Magyarországon |publisher=Belvárosi Könyvkiadó |pages=849-851}}</ref> {{szövegdoboz|'''1944. évi 1240. számú miniszterelnökségi rendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről'''<br>
A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően minden 6. életévét betöltött zsidó személy – nemre való tekintet nélkül – köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan – varrással 10 x 10 cm átmérőjű szövet-, selyem- vagy bársonyanyagból készült, „kanárisárga” színű, hatágú csillagot viselni.<br>
|
