„Rijswijki béke” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A francia–német szerződés: brisach, Klausel |
→A francia–német szerződés: pfalzi rekatolizáció |
||
73. sor:
Lajos visszaadta a Birodalomnak a [[Rajnai Palotagrófság]]ot (a Pfalzi Választófejedelemséget, a későbbi ''Kurpfalzot),'' és lemondott a fejedelemség trónjának igényéről is, amelyre a háború kirobbantásakor mint ''[[casus belli]]re'' hivatkozott. A pfalzi örökség további sorsáról döntő bírónak [[XII. Ince pápa|XII. Ince pápát]] kérték fel, aki a katolikus [[János Vilmos pfalzi választófejedelem|János Vilmos választófejedelmet]] visszahelyezte jogaiba.
=== A pfalzi rekatolizáció ===
A szerződés 4. cikkelyében, amelyet német nyelvterületen ''„rijswijki záradéknak” (Die Rijswijker Klausel)'' neveznek, XIV. Lajos kikötötte, hogy a Rajna keleti (jobb) partján fekvő, a protestáns német fejedelemségekhez visszakerülő területeken a római katolikus vallás gyakorlását továbbra is biztosítani kell, ahogyan az a francia megszállás alatt volt. Ez a „rijswijki záradék” túlélte a későbbi háborúkat és békeszerződéseket. Egészen [[1734]]-ig érvényben maradt, amikor [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] érvénytelenítette.▼
▲A szerződés 4. cikkelyében, amelyet német nyelvterületen ''„rijswijki záradéknak” (Die Rijswijker Klausel)'' neveznek, XIV. Lajos kikötötte, hogy a Rajna keleti (jobb) partján fekvő, a protestáns német fejedelemségekhez visszakerülő területeken a római katolikus vallás gyakorlását továbbra is biztosítani kell, ahogyan az a francia megszállás alatt volt
Pfalz lakosságának többsége protestáns volt, maga János Vilmos választófejedelem azonban katolikus. A „rijswijki záradék”, amely kimondta, hogy a francia megszállás idején végrehajtott rekatolizációt nem lehet visszacsinálni, módot adott a választófejedelemnek módot adott arra, hogy hivatalosan és erőtejesen támogassa a katolikus egyház ellenreformációs törekvését Pfalz területén. [[1698]]. [[október 26.|október 26-án]] bevezette a ''Simultaneum'' rendelkezést, amely a katolikusoknak használati jogot adott minden református egyházi tulajdonban álló épületre, templomra, temetőre, a reformátusoknak viszont megtiltotta, hogy a katolikus tulajdont használják. [[1699]] júniusában a fejedelem a református egyházi vagyont földesúri kezelésbe utalta, megszüntetve annak anyagi függetlenségét ''(Administrationskommission).''
Ez a „rijswijki záradék” túlélte a későbbi háborúkat és békekötéseket. Egészen [[1734]]-ig érvényben maradt, amikor [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] érvénytelenítette.
[[File:Naald van Rijswijk.jpg|thumb|right|A békekötés emlékoszlopa, a ''„Rijswijki tű”,'' a lebontott Nieuwburg palota helyén]]
| |||