„Akkád Birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Umma –> Umma (település)
6. sor:
 
[[Fájl:Sargon of Akkad.jpg|bélyegkép|balra|200px|Sarrukin vagy Naram-Szín]]
Az i. e. 2350 körül '''Sarrukín''' által alapított '''Akkád Birodalom''' létrejötte döntő politikai változást hozott [[Mezopotámia|Mezopotámiában]]. A [[sémi]] származású és eredetileg az udvarnál hivatalt betöltő Sarrukín eleinte [[Kis (város)|Kis]] királyát támogatta, majd saját fejedelemséget alapított, melynek fővárosa Akkád volt. E város lett Sarrukín további törekvéseinek bázisa. I. e. 2330 körül letaszítja Kis uralkodóját a trónról, majd az [[ummaUmma (település)|ummai]]i [[Lugalzageszi]] felett aratott győzelem (Lugalzageszit foglyul ejti és elrettentésül bilincsben végighurcoltatja Agadéban) és Dél-Mezopotámia meghódítása után észak és nyugat felé fordul, hogy birodalmát egészen a [[Földközi-tenger]]ig terjessze ki. Sarrukín hadjáratai során el is jutott a Földközi-tengerig és az [[Amanus]]-hegységig, délen és keleten pedig a [[Perzsa-öböl]]ig és [[Elám]]ig. Elám élére egy [[vazallus]]át állította. Bár a tartósan ellenőrzése alatt álló terület jóval kisebb lehetett, az agadei dinasztiával az ókori Mezopotámia történetében először jött létre egy nagy területek felett ellenőrzést gyakorló központosítot hatalom, amely újdonság az addig városállamokba szerveződő térségben.
 
Sarrukín és utódainak hódító törekvései főleg gazdasági okokkal magyarázhatók: Mezopotámiában hiányoznak az olyan nyersanyagok, mint a fa és fém, melyeket más területekről, például [[Libanon]]ból kell importálni. A meghódított népek társadalmi szerkezete változatlan marad, csak a felső szintű államigazgatás kerül a királyi család tagjainak vagy más magas rangú akkád polgárnak a kezébe. Emellett szilárd katonai szervezet gondoskodik a kereskedelem, valamint az adó- és vámügyek lebonyolításáról. A Perzsa-öblön keresztül zajló kereskedelmet Akkád monopolizálta. Az akkád birodalom egészét maga a király kormányozta. Ez a monarchikus szerkezet, ami ráadásul az uralkodó istenítéséhez is vezet, a sumer korszakhoz képest - amikor a tekintély hordozói a templom és a városállam voltak - mélyreható változást jelent.