„Vespasianus római császár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gaborca (vitalap | szerkesztései)
Gaborca (vitalap | szerkesztései)
47. sor:
 
[[Fájl:2104vespasianus.jpg|jobbra|300px|bélyegkép| Vespasianus érméje]]
A polgárháború befejezését Vespasianus nagy jótéteményének tartották, és ennek tiszteletére a [[Temlum pacis]]t építették. Pénzverésével a béke visszaállítását hangsúlyozta, minden lehetőséget meg kellett ragadnia a közvélemény támogatása érdekében.
 
A hadsereg megtartotta vezető szerepét. [[Titus Flavius római császár|Titus]] leverte a zsidó felkelést, lerombolta a [[Templom]]ot és csak [[Maszada]] tartotta magát [[73]]-ig. Döntő győzelmet arattak a légiók a gall-germán felkelés felett Cerealis vezetésével. Átcsoportosította a birodalom csapatait annak érdekében, hogy akik Vitelliust támogatták, ne kerüljenek kulcspozícióba. Felszámolt néhány dunai és rajnai tábort, melyek politikai veszélyt jelentettek nagyságuk miatt hatalmára. Néhány kisebb felkeléstől eltekintve a birodalom területén nyugalom volt. Vespasianus nem engedte, hogy alábecsüljék katonai kiválóságát, engedélyezte, hogy Imperátorként köszöntsék. Trónra lépésének idejét nem a szenátusi elismerés időpontjára tette, hanem [[69]]. július elejére, amikor a légiók először kiáltották ki császárnak, amivel kifejezte, hogy a hadsereget tekinti hatalmi bázisának és nem a szenátust. [[73]]-[[74]]-ben felélesztette a censori hivatalt és azt magának foglalta el. Nagyon körültekintően járt el a pénzügyek terén, mivel egy polgárháború miatt elszegényedett birodalmat örökölt. Növelnie kellett a készleteket, de a császári hivatal kiadásainak növelését nem hárította át a provinciákra, éberséget tanúsított
a csalások leleplezésére, de nem tudta elkerülni az adók kíméletlen emelését. Sok anekdota keringett fukarságáról, de elkezdette a [[Colosseum]] építését. Császárként keményen dolgozott, nagy gondot fordított bírói feladatinak ellátására. A személye körüli biztonsági óvintézkedések enyhék voltak, állandóan hangsúlyozta viszonylag alacsony származását.
 
Szüksége volt munkájában segítségre, így amellett, hogy Mucianus tanácsadóként segítette, egyre jobban támaszkodott [[39]]-ben született idősebb fiára: [[Titus Flavius római császár|Titusra]], aki első feleségétől Flavia Domitillától született. Hangoztatta szándékát, hogy új dinasztiát akar létrehozni, mely szándékát a konzervatívok hevesen bírálták, mert hiányolták a család tekintélyét. Összességében Vespasianus sok ellenséget szerzett. Ezek közül kiemelkedett Helvidius Priscus, akit durva kritikái miatt először száműzött, majd [[75]]ben, (állítólag: sajnálkozva) kivégeztetett. Veszélyesebb volt négy évvel később az az összeesküvés amit két idősebb szenátor (akik a császár központi személyzetéhez tartoztak) szőtt, a császár megölésére. (Caecina Alienus és Eprius Marcellus) [[Titus Flavius római császár|Titus]] tanácsára mindkettőjüket kivégezték.
Trónra lépésének idejét nem a szenátusi elismerés időpontjára tette, hanem [[69]]. július elejére, amikor a légiók először kiáltották ki császárnak, amivel kifejezte, hogy a hadsereget tekinti hatalmi bázisának, és nem a szenátust. [[73]]-[[74]]-ben felélesztette a censori hivatalt és azt magának foglalta el.
Vespasianus [[79]]-ben belázasodott és a szülőhelyéhez közeli Aquae Cutiéiae nevű gyógyfürdő helyre vonult vissza, ami nyári pihenőhelye volt. Itt hunyt el, [[79]]. [[június 24.|június 24-én]].
 
Nagyon körültekintően járt el a pénzügyek terén, mivel egy polgárháború miatt elszegényedett birodalmat örökölt. Növelnie kellett a készleteket, de a császári hivatal kiadásainak növelését nem hárította át a provinciákra, éberséget tanúsított a csalások leleplezésére, de nem tudta elkerülni az adók kíméletlen emelését. Sok anekdota keringett fukarságáról, de elkezdette a [[Colosseum]] építését. Császárként keményen dolgozott, nagy gondot fordított bírói feladatinakfeladatainak ellátására. A személye körüli biztonsági óvintézkedések enyhék voltak, állandóan hangsúlyozta viszonylag alacsony származását.
 
Szüksége volt munkájában segítségre, így amellett, hogy Mucianus tanácsadóként segítette, egyre jobban támaszkodott [[39]]-ben született idősebb fiára: [[Titus Flavius római császár|Titusra]], aki első feleségétől, Flavia Domitillától született. Hangoztatta szándékát, hogy új dinasztiát akar létrehozni, mely szándékát a konzervatívok hevesen bírálták, mert hiányolták a család tekintélyét. Összességében Vespasianus sok ellenséget szerzett., Ezekezek közül kiemelkedett Helvidius Priscus, akit durva kritikái miatt először száműzött, majd [[75]]ben, (állítólag: sajnálkozva) kivégeztetett. Veszélyesebb volt négy évvel később az az összeesküvés amit két idősebb szenátor (akik a császár központi személyzetéhez tartoztak) szőtt, a császár megölésére. (Caecina Alienus és Eprius Marcellus) [[Titus Flavius római császár|Titus]] tanácsára mindkettőjüket kivégezték.
 
Vespasianus [[79]]-ben belázasodott, és a szülőhelyéhez közeli Aquae Cutiéiae nevű gyógyfürdő helyre vonult vissza, ami nyári pihenőhelye volt. Itt hunyt el, [[79]]. [[június 24.|június 24-én]].
Uralkodása alatt kezdték építeni Rómában a Colosseumot, de megnyitását [[80]]-ban már nem érte meg.
[[Fájl:Colosseum-2003-07-09.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|Colosseum Rómában]]