„Budaörsi csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
[[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] 1921. március 27-én tért vissza [[Magyarország]]ra, hogy ismét elfoglalja a trónt, érkezéséről pedig nem értesítette még [[legitimizmus|híveit]] sem. [[Horthy Miklós]] kormányzó ekkor még le tudta beszélni erről, a [[kisantant|környező antantállamok]] fenyegetését és a belpolitikai helyzetet felhasználva. Károly némi huzavona után, április 5-én hagyta el az országot, mikor Horthy [[Lehár Antal]] ezredest utasította, hogy kísérje át a királyt a határon. Az eset után erősen megrendült a bizalma Horthyban, aki előzőleg több levelében is hűségnyilatkozatot tett neki. Ezért második visszatérését már katonai akcióként kezdte el tervezni, amelybe csupán azon híveit vonták be, akik nem ellenezték, hogy egyúttal az osztrák trónra is visszatérjen, és a két államot [[perszonálunió]] kösse össze.<ref>{{Opcit|n=Bencsik Gábor|o=118–128}}</ref><ref>{{Opcit|n=Ormos Mária|o=7–9}}</ref>
A második visszatérésre 1921 októberében került sor, amikor a [[nyugat-magyarországi felkelés]]nek köszönhetően nagyszámú legitimista gyűlt össze az országrészben. A [[soproni népszavazás]] után azonban bizonyossá vált, hogy ezek az erők előbb-utóbb szétszélednek, és ezzel együtt sok sürgetést kapott Károly a magyarországi híveitől. Ezek hatására október 20-án ismét visszatért az országba. Másnap Károly katonákkal teli vonattal indult el [[Budapest]] felé, ennek hatására pedig a környező államok bejelentették, hogy amennyiben Magyarország nem tudja meggátolni a király visszatérését, majd az ő csapataik megteszik azt. Ennek hatására Horthy kiadta a parancsot a fegyveres ellenállásra. A védelem megszervezésében nagy segítségére volt Károly lassúsága, aki minden nagyobb településen megállt, föleskette a katonákat és fogadta a tisztelgéseket.<ref>{{Opcit|n=Bencsik Gábor|o=128–131}}</ref> Ennek alapján valószínűsíthető az, hogy Károly csupán nyomásgyakorlásra használta a katonai fellépést, ám a tényleges vérontást el kívánta kerülni.<ref>{{Opcit|n=Ormos Mária|o=9}}</ref>
Ezt erősíti az is, hogy miután éjfélkor [[Tata|Tatára]] ért, [[Hegedűs Pál]] altábornagyot küldte Budapestre, hogy == A csata ==
| |||