„Gyékényes” változatai közötti eltérés

1 218 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a (qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása)
 
== Története ==
 
A települést [[1380]]-ban említi először hivatalos irat, '''Gykynes''' alakban. Tulajdonosai egymást váltó birtokos családok voltak. [[1600]]-ban török kézre került. Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchényi György]] kalocsai érseké lett. Az 1945-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták.
'''Gyékényes és környéke''' már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
 
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük [[Gyékényes]] is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta) , Középfalu, [[Gyékényes]], Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeiért.
 
 
[[1380]]-ban, '''Gykynes''' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
 
[[1489]]-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a [[Báthory család|Báthoriak]] kapták meg az itteni földeket.
 
[[1598]]-[[1599]] között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd [[1600]]-ban [[Kanizsai vár|Kanizsa]] eleste után, török kézre került a település.
 
Visszafoglalása után [[1677]]-ben [[Széchényi György]] kalocsai érseké lett.
 
Az [[1945]]-öt megelőző 110 évben a [[Zichy család|Zichyek]] birtokolták.
 
== Nevezetességei ==