„Cianobaktériumok” változatai közötti eltérés

A '''cianobaktériumok''' ''(Cyanobacteria)'' [[baktériumok|baktériumtörzsét]] korábban '''kékmoszatok''' ''(Cyanophyta)'' néven a növények [[ország (biológia)|országába]] sorolták fajainak[[faj]]ainak megjelenése és életmódja alapján. Mintegy 2000 fajukat ismerjük. Nevük egyrészt [[Prokarióták|prokarióta]] rokonságukra utal, másrészt a többi fotoszintetikus színanyagot elfedő, kék színű [[fikocián]]ra.

A többi [[prokarióták|prokariótához]] hasonlóan a [[Föld]] legősibb [[Szervezet (biológia)|szervezetei]] közé tartoznak. [[Riboszomális RNS]]-ük összetétele arra utal, hogy önálló csoportként különültek el már az előtt, hogy az [[archeák]] (Archaea) [[Gram-pozitív]] és [[Gram-negatív]] csoportokra váltak szét. Meszet kiválasztó formáik már a [[prekambrium]]ból ismertek.

Legtöbb fajuk [[Kozmopolita élőlény|kozmopolita flóraelemként]] [[Édesvíz|édesvizekben]] fordul elő.

Sejtjeik[[Sejt]]jeik felépítése alapvetően megegyezik a baktériumokéval[[baktériumok]]éval, de nincsenek ostoros formáik. [[Citoplazma|Plazmájuk]] az örökítő anyagot tartalmazó belső, színtelen '''centroplazmá'''ra és a fotoszintetikus [[pigment]]eket tároló külső '''kromatoplazmá'''ra tagolódik. Ez utóbbiban a sejt felszínével párhuzamosan tilakoid membránok húzódnak, és azokban [[klorofill]]-a és [[karotinoidok]], valamint a felszínükön lévő gömböcskékben ''(phycobilisoma)'' '''fikobilin festékek''' kötik meg a napfény energiáját. A [[fikobilinek]] közül a kék [[fikocián]] minden fajban előfordul, a vörös [[fikoeritrin]] gyakran hiányzik. Asszimilációs termékük a [[glikogén]]re hasonlító [[cianoficea-keményítő]].

[[fotoszintézis|Fotoszintetizálnak]]; sejtjeik [[klorofill]]t, valamint kék vagy piros színanyagot tartalmaznak. [[Autotrófia|Autotróf]], ritkán mixotróf módon táplálkoznak. Fotoszintézisük a többi baktériuménál közelebb áll a növényekéhez[[növények]]éhez, mivel közben oxigént[[oxigén]]t szabadítanak fel. Éppen ezért valószínűleg jelentős szerepet játszottak a Föld légkörének oxidatívvá alakításában.

[[Ivaros szaporodásukszaporodás]]uk nem ismert. Sejtosztódással szaporodnak, emellett egyes fajaik [[endospóra|endo-]] vagy [[exospóra|exospórákat]] is fejlesztenek. Fonalas alakjaik a [[hormogónium]]nak nevezett fonaldarabokra szakadozva szaporodnak. A kedvezőtlen időszak átvészelésére tartalék tápanyagokat raktároznak — az erre szolgáló, úgynevezett [[hormociszta|hormociszták]] egy egész sor sejtből is létrejöhetnek.

Más fajaik (így például az [[Anabaena]] és [[Tolypothrix]] fajok) megkötik a levegő nitrogénjét[[nitrogén]jét. Egyes nitrogénkötő fajok növényekkel élnek szimbiózisban[[szimbiózis]ban. Az [[Anabaena azollae]] például a [[békalencsepáfrány]] ([[Azolla]] spp.)'' levelének, más cianobaktériumok a [[Gunnera]] fajok levélnyelének légkamráiban kötnek nitrogént. A fonalas [[Oscillatoria]], a [[Scytonema]] és a [[Stigonema]] nemzetségek fajai a nitrogént megvastagodott falú, sárgás színű, láthatólag szegényes tartalmú sejtekben, az úgynevezett [[heterociszta|heterocisztákban]] kötik meg.