„Arnold Pannartz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kommunikáció kategória eltávolítva (a HotCattel) |
a egyértelműsítés: Szent Ágoston AWB |
||
5. sor:
==Együttműködése Sweynheimmel==
A [[1463|következő évben]] – itáliai [[bencések|bencés]] [[szerzetesrend|szerzetesek]] hívására – a [[Róma|Rómától]] északra található subiacói [[kolostor]]ban Conrad Sweynheimmel nyomdát alapított. Itt nyomtatta ki az első teljes itáliai [[könyv|nyomtatványt]], [[1463]]-ban és [[1464]]-ben [[Donatus (grammatikus)|Donatus]] nyelvtankönyvét. Ezt követte [[1465]]-ben [[Lactantius]] munkája, a ''De divinis institutionibus'' (Az istenes [[oktatás]]okról), majd [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] ''De oratore'' (Az ékesszólásról), valamint [[Hippói Szent Ágoston]] ''De civitate dei''je (Isten országáról), [[1467]]-ben. Lactantius műve azért jelentős, mert ez volt az első itáliai könyv, amelyet – bár [[gótika|gótikus]] elemeket tartalmazó – antiqua [[betűkép|betűvel]] nyomtattak. Mivel az [[katolikus egyház|egyházi]] [[kör]]öknek ez a betűtípus tetszett leginkább, a [[pápa (egyházfő)|pápa]] később [[kanonok]]ságot adományozott a [[2 (szám)|két]] nyomdásznak.
Itt [[1466]]-ig dolgoztak. Pietro és Francesco Marquis de Maximis, a tudós testvérpár hívására Pannartz társával együtt Rómába ment, ahol a [[humanizmus]] erősen hatott rájuk. [[1467]]-ben a testvérek palotájában állították fel nyomdájukat. Itt kinyomtatták Cicero leveleit – amelynek érdekessége, hogy azzal a betűnemmel nyomtatták, amelynek később [[Tipográfia#A betűk méretei|cicero]] lett a neve, [[Marcus Tullius Cicero#Egyéb|lásd]] – majd a ''Speculum humanae vitae''t (Az [[ember]]i [[élet]] tükre). [[1469]]-ben [[Titus Livius|Livius]] [[írás]]ait – többek közt a ''Historiae romanae decades''t (A római történelem tizedei) – nyomtatták ki, de ez a munka már meghaladta anyagi lehetőségeiket, mivel a [[város]] nem kedvezett a könyvkereskedelem fejlődésének. Állítólag az ő nyomdájukból került ki az ''[[Apuleius|Apuleius Lucius Madaurensis]] Opera'' című ritka ősnyomtatvány is. Nicolas de Lyra ''Glossae''jának ([[biblia]]magyarázatainak) [[5 (szám)|5]]. könyvének kinyomtatásakor elfogyott a [[pénz]]ük. Barátjuk és kiadójuk, Andera Bussi [[püspök]] hiába járt közben értük IV. Sixtus pápánál. A pápához beadott kérvényük értékes könyvtártörténeti [[elsődleges forrás|forrás]], mivel kiderül belőle, hogy a könyvek átlagos példányszáma akkoriban 275 kötet volt, a népszerű műveké ennek kétszerese. Leírták, hogy [[7 (szám)|hét]] [[év]] alatt [[36 (szám)|36]] munkát, főleg [[latin nyelv|latin]] klasszikust adtak ki, összesen 12 475 példányban. A nyomda tehát a tönk szélére jutott, Pannartz és Sweynheim társas viszonya megszűnt. [[1473]]-ban Sweynheim függetlenedett, és betűmetsző lett, későbbi adat nincs róla.
19. sor:
*[[Tevan Andor]]: A könyv évezredes útja, Budapest, Gondolat, [[1984]] [http://mek.oszk.hu/01600/01650/]
*[[Várkonyi Nándor]]: Az írás és a könyv története, Budapest, Széphalom Kiadó, [[2001]]
*http://www.typolexikon.de/p/pannartz-arnold.html
[[Kategória:Nyomdászok|Pannartz, Arnold]]
| |||