„Behaviorizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ka:ბიჰევიორიზმი |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ml:ബിഹേവിയറിസം; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
A '''behaviorizmus''' a
A behaviourista szerint a környezeti feltételek a [[tanulás]] révén a viselkedést, a személy viselkedése a környezetet befolyásolja. A tanulás itt, az [[operáns]] és klasszikus [[kondicionálás]] mellett, megfigyelés útján történő tanulás is lehet.
Az ember viselkedését csak egy külső szemlélő tudja objektíven megfigyelni. A behaviourizmus folyamán az inger-válasz pszichológia ami azokat az ingereket tanulmányozza, melyek viselkedés válaszokat váltanak ki. [[John B. Watson]] (1878-1958) álláspontja szerint a tudomány korabeli csődállapotáért az [[introspekció|introspektív]] módszer felelős. Az önmegfigyelés mint módszer egyszersmind a [[tudatjelenség]]ekre korlátozza a kutatás tárgyát. Az önmegfigyeléses módszer leszűkíti a vizsgálható jelenségek körét: állatokról, gyermekekről vagy [[elmebetegség|
Javasolt megoldás: foglalkozzunk csupán a [[viselkedés]]sel, mint az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyával.
9. sor:
Egyfelől léteznek [[inger]]ek: olyan hatások, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, s abban valamilyen változást idéznek elő. Az ingerek minden pillanatban azonosíthatók, akár fizikai [[paraméter]]ekkel is leírhatók.
Léteznek válaszok, mint olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál. Ezek szintén tetszőleges pontossággal [[rekonstrukció|
* Viselkedés formáit figyeli
* A belső nem érdekli (pl. érzelmek, [[mentális folyamat]]ok), csak az embert érő ingerek és az erre adott válaszok
* [[Objektivitás]]ra törekszik (megtudni, hogy adott ingerre, milyen válasz várható) és a személy viselkedéséből von le következtetéseket.
Az [[elhízás]] leküzdésének kérdésére például úgy válaszol, hogy mivel csak bizonyos ingerek jelenlétében eszünk túl sokat, az elhízás ellen való védekezésül ezeket az ingereket kell legyőznünk, ill. elkerülnünk. {{forrás?|A gyermeki agresszió esetében pedig úgy találja, hogy a gyerek inkább él agresszióval abban az estben ha nem ütnek neki vissza és a másik visszahúzódik, mint abban az esetben ha a másik visszaüt.}} A szigorú behaviouristák nem foglalkoznak mentális folyamatokkal.
19. sor:
A pszichológia céljának azt tekinti, hogy megállapítsa az ingerek és a rájuk adott válaszok közötti [[függvény]]kapcsolatot. Úgy is fogalmazhatunk, hogy itt a szervezet egy ''[[fekete doboz (rendszertan)|fekete doboz]]'' szerepét tölti be: nem szükséges felnyitni, maga a doboz a bemenő hatások és a kimeneti események segítségével kellőképpen jellemezhető.
== Felhasznált források ==
{{nincs forrás}}
== Ajánlott források ==
* Révész - Bernáth: A pszichológia alapjai: 29-30.o.
* Pléh Csaba: Pszichológia történet: 145-154.o.
28. sor:
{{csonk-pszichológia}}
[[Kategória:Pszichológia]]
53 ⟶ 54 sor:
[[lv:Biheiviorisms]]
[[mk:Бихевиоризам]]
[[ml:ബിഹേവിയറിസം]]
[[nl:Behaviorisme]]
[[nn:Behaviorisme]]
| |||