„Eraviszkuszok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Római uralom alatt: Hadrianus redir kikerülés |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Vessző –> Vessző (botanika) |
||
10. sor:
Ebben az a Duna jobb partján, Budapest területén és környékén már sűrűn lakott vidék terült el. Itt, a [[Gellért-hegy]]en és annak északi és déli lejtőin állt a törzs politikai, gazdasági és vallási központja. A [[sánc]]cal védett [[oppidum]]ban részben a sziklákba vágott teraszokon épültek fel a [[föld]]ből, [[agyag]]ból vagy [[kő]]ből épített eraviszkusz épületek. Itt állt a latin feljegyzésekben ''Iuppiter Teutanusnak'' nevezett főisten szentélye is.
Az eraviszkuszok a terepnek megfelelően többféle típusú házat építettek. A Gellért-hely oldalában többségében téglalap alakú házakat építettek, a fa (főként [[tölgyfa]]) oszlopok és [[
A Gellért-hegyi oppidum feltárásakor több lakóházban találtak kézimalmot, sütőkemencét és agyagból tapasztott [[tűzhely]]et. Ebből arra lehet következtetni, hogy a [[gabona|gabonát]] a házban őrölték meg, és az ételeket is bent készítették el. A gellérthegyi és a rómaiak érkezése után alapított tabáni telepeken talált állatcsont maradványok a háziállatok (ló, sertés, szarvasmarha, juh és kecske) tartására és a vadászat fontos szerepére utalnak.
|