„Bulgária közigazgatása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bulgária közigazgatási beosztása lapot átneveztem Bulgária közigazgatása névre: egys. |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Várna –> Várna (Bulgária) |
||
59. sor:
# Sztara Zagora megye, székhelye [[Sztara Zagora]]
# Targoviste megye, székhelye [[Targoviste (Bulgária)|Targoviste]]
# Várna megye, székhelye [[Várna (Bulgária)|Várna]]
# Veliko Tarnovo megye, székhelye [[Veliko Tarnovo]]
# Vidin megye, székhelye [[Vidin]]
70. sor:
Ekkor a közigazgatási egységek neve is megváltozott (oblasztra), számukat pedig 7-re (Szófiai, Plovdivi, Sztara Zagorai, Burgaszi, Sumeni, Pleveni, Vracai) csökkentették. [[1940]]-ben Bulgária visszakapta Romániától Dobrudzsa északi részét, amelyet a második Balkán-háborúban ([[1913]]) vesztett el. [[1944]]-ben a háború befejeződésével két újabb oblasztot alakítottak ki; a Szófiai oblasztból leválasztva a Gorna Dzsumajait ([[1950]]-től Blagojevgrádi) és a Sumeni oblasztból (melynek a neve is megváltozott: Várnai oblasztra) a Ruszeit.
Az [[1946]]-os újabb közigazgatási reform törvényesítette az [[1944]]-es változtatásokat. [[1949]]-ben az oblasztok nevét ismét okrăgra (kerületre) változtatták, számuk 12-re nőtt a Gorna Orjahovicai ([[1954]]-től Tărnovói), Sumeni és Haszkovói kerületek megalakulásával (ill. 2 évig létezett a Vidini kerület, melyet [[1951]]. január 2-án a Vracaihoz csatoltak). Néhány kerület nevét is megváltoztatták (A Várnai kerület 1949–1956 között Sztálini, a Sumeni [[1950]]-től Kolarovgrádi néven szerepelt). Az 1950-es években a gazdasági körzetesítés (rajonizálás) keretében a közigazgatási reformtörekvések a nagyobb komplex gazdasági-közigazgatási körzetek (rajonok) kialakítását célozták. Az kerületek-járások rendszerét elavultnak tartották („polgári bázison alapulnak“), a körzetek kialakítását a komplexitás, az optimalitás, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a csökkent távolságok és a munkaerő észszerű felhasználása elvén kívánták kialakítani (Beskov, [[1957]]). Az [[1959]]-ben végrehajtott átfogó közigazgatási átszervezés ezzel a törekvéssel épp ellentétes irányú volt, 28, a maival csaknem egyező kerületet és 2 kerületi jogú nagyvárost ([[Várna (Bulgária)|Várna]], [[Plovdiv]]) hoztak létre, ez utóbbiak csupán [[1961]]-ig léteztek. A korábbi háromszintű közigazgatási rendszer kétszintűvé vált, a járásokat (okolija) megszüntették. Az új közigazgatási beosztást érő kritikák szerint az új kerületek túl kicsik ([[1959]]-hez képest az átlagos népességszám 516 ezer főről 261 ezerre csökkent). A tervgazdálkodásban fontos szerepet töltöttek be, a népgazdasági terveket ezen a szinten dolgozták ki.
Az 1950-es évek körzetesítése alapján kidolgozott új közigazgatási beosztás [[1987]] augusztusában lépett életbe. A kerületek összevonásával 9 (átlagosan 997 ezer lakosú) megyét (oblaszt) alakítottak ki ([[Szófia|Szófia város]], Szófia, Plovdiv, Haszkovo, Burgasz, Várna, Razgrád ([[1993]]-tól Rusze), Pleven, Mihajlovgrád ([[1991]]-től Montana) megye). A [[Topolovgradi kistérség]] [[Haszkovo megye|Haszkovo megyéhez]] került, ez volt az egyetlen eset a korábbi kerületi határok átlépésére. A megyék kialakításánál olyan termelési komplexumok kialakítása volt a cél, melyeket valamely termelési ág kiemelkedő szerepe jellemez, és városi vonzáskörzetekből épül fel. Mindez az állami támogatási rendszer területi elosztásának megalapozását szolgálta (Bernek, [[2000]]).
| |||