„Daktil” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
29. sor:
A siketeink számára (a hallási sérülés jellegétől függően) nincs igazi különbség pl. n - ny, vagy g-gy, vagy t-ty között, de ezeknek (természetesen) van magyar jele, ami ún. '''fonomimikai''' jel.
A fonomimikában jlezzük a hangot (fofno-) és mimikát is adunk hozzá, illetve a '''kéztartás''' gyakran jellemző testrészen, vagy az arcon történik (fontos, hogy hol?!), sőt, még mimika
A K jelével fejezem ki, de mindig más-más testtájon a kólát, a ''kakát'', a ''kéket'', a ''villamost'' (áramszedő), a ''kurvát'', a ''kell'' -t, de a K daktil önmagában nem értelmezhető, csak, ha a ''megfelelő testrészen'' jelelt (testvázlat tudatossága!).
A kézzel való beszéd az Indiában alkalmazott '''mudrákkal''' (kéztartás, kifejező, valamit felidéző szimbólum)szoros kapcsolatban áll (Dunkel), mert valaha a beszéd = mozgás volt. (vö: ''Austin'': speach-act theory, ''Noam Chonsky'' az agyban eleve adott nyelvi mélyszerkezet + annak biológiai alapja) A '''jelnyelv alapja''' a szimulákrum = '''a mozdulattal ''felidézett'' mozgásos történés''' , vagy valaminek a jellemző mozgása/ alakja / térbeli tulajdonsága.(pl. kavar: főz, konyha, szór: hint, fűszer, szór, mosópor, hintőpor, hajó, bölcső-ringat, szül, születik-új).
37 ⟶ 38 sor:
A lényeg, a '''jelnyelvben nincs ragozás''', egyszerű kifejezéseket használunk. Pl. Holnap majd elmegyek a boltba, veszek tejet, kenyeret. - Jelnyelvi fordítás, holnap fog menni vesz tej, kenyér.
A jelnyelvben nem mindig a jel helyettesíti a szavakat. Pl. a becsukom az ajtót, DE ez nem így néz ki: én + be (irány) + csuk (jel) + ajtó (jele). Hanem, ún. '''proform''' -ot használunk, a levegőben, a kezemmel "lenyomom a kilincset". A proform ''utánozza magát a mozdulatot'', történést (pl. találkozás, csók, halál, sorban-állás stb.). A 'süket' embereket ma már egyre több integrálási törekvéssel segíti a civil társadalom, időnként a politika is. A süket valaha negatív konnotációja (felhangja, hangzása) volt, lenéző, sértő, mint, pl. a zsaru, vagy a béna (mozgássérült), buzi, világtalan (vak)szavaink.
Ilyen megfontolásból, tehát ''az elfogadás gesztusaként'' INKÁBB mondjuk, hogy: sIket, és jobb, hogy kerekes szék, (a tolószék helyett) vagy, hogy értelmileg sérült, értelmileg akadályozott, (a gyengeelméjű helyett).
| |||