„Luigi Lucheni” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Forrás: kat még
wikik
4. sor:
'''Luigi Lucheni''' ([[Párizs]], [[1873]]. [[április 22]]. – [[Genf]], [[1910]]. [[október 19]].) olasz anarchista, [[Erzsébet királyné]] gyilkosa.
 
Olasz munkásnő törvénytelen gyermekeként született, árvaházban[[árvaház]]ban és különböző nevelőszülőknél nőtt fel. Tízéves korától munkára fogták. Három és fél évig a lovasságnál szolgált, az [[1896]]-os abesszíniai hadjáratban kitüntette magát. Ezután Svájcban telepedett le, alkalmi munkákból élt.
 
Mivel nyomorúságos körülmények között nőtt fel, és egész életét a létminimumon töltötte, egyre nőtt benne a gyűlölet az uralkodó osztály iránt. Egyre inkább az [[anarchizmus]] felé fordult, ezzel foglalkozó műveket tanulmányozott. Miután [[I. Umberto]] olasz király [[Milánó]]ban vérbe fojttatott egy munkásfelkelést, Lucheni bosszút esküdött, de nem volt pénze Olaszországba[[Olaszország]]ba utazni.
 
Úgy döntött, mindenképpen megöli az arisztokrácia egyik tagját, lehetőleg valamelyik uralkodócsaládét. Eredetileg az orleansi herceget akarta meggyilkolni, később azonban Erzsébet királyné mellett döntött, mert a herceg a várttal ellentétben nem utazott Genfbe, Erzsébetről pedig köztudott volt, hogy kevés testőrrel[[testőr]]rel járkál. Lucheni felkészült a gyilkossága[[gyilkosság]]a, egy anatómiai[[anatómia]]i atlaszban nézte meg, hol van az ember szíve[[szív]]e, és vásárolt egy reszelőt[[reszelő]]t, melyet élesre köszörült.
 
Erzsébet inkognitóban[[inkognitó]]ban utazott Genfbe[[Genf]]be, de egy újság – máig nem tudni, honnan szerzett információ alapján – megírta érkezését. A királyné a ''Beau Rivage'' hotelban szállt meg; Lucheni [[1898]]. [[szeptember 10]]-én délelőtt ott várakozott a hotel előtt, jobb kabátujjába rejtve a gyilkos eszköznek szánt reszelővel. Mikor Erzsébet és udvarhölgye, [[Sztáray Irma]] grófnő elsétáltak mellette, ő odarohant, bepillantott a napernyő alá, hogy megbizonyosodjon róla, valóban a királyné az, majd fellökte és közben szíven szúrta. Erzsébet elesett, de a járókelők felsegítették. Ekkor még nem tudta, hogy halálos sebet kapott, olyan erősen be volt [[Fűző|fűzve]], hogy a szúrást is alig vette észre, és azt hitte, az ismeretlen csak az óráját akarta ellopni. A menekülő Luchenit időközben pár arra járó ember feltartóztatta és átadta a rendőrségnek.
 
Erzsébet még saját lábán eljutott a sétahajóig, amivel kirándulni indultak volna; itt esett össze és a sebet is csak ekkor vették észre. Sztáray grófnő elmondta a kapitánynak, hogy az inkognitóban utazó hölgy [[Ausztria]] császárnéja és súlyosan megsebesült. A hajó visszafordult, a kikötőből a szállodába vitték Erzsébetet, de az orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani.
 
Lucheni büszke volt tettére és örült, mikor megtudta, hogy Erzsébet valóban meghalt. [[November 10]]-én életfogytiglani börtönbüntetése ítélték. Több mint tíz évnyi raboskodás után, [[1910]]-ben felakasztotta magát cellájában a nadrágszíjával[[nadrágszíj]]ával.
 
==Érdekesség==