„Flavius Magnus Magnentius” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
infobox |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név =Magnentius
| kép =Double Centenionalis Magnentius-XR-s4017.jpg
| képaláírás =Magnentius pénzérméje az arcképével
| ragadványnév =
| titulusai =
| állam =Római Birodalom
| megnevezés =
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =350. január 18.
| uralkodás_vége =353. augusztus 11.
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| örököse =
| előd =[[Constans]]
| utód =[[II. Constantius]]
| uralkodóház =
| teljes_név =Flavius Magnus Magnentius
| születési dátum =303
| születési hely =Samarobriva
| halálozási dátum =353. augusztus 11.
| halálozási hely =[[Mons Seleucus]]
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs =[[Iustina]]
| házastárs2 =
| házastárs3 =
| házastárs4 =
| gyermekei =
| édesapa =
| édesanya =
| lábjegyzet =
}}
[[Kép:Maiorina-Vetranio-siscia RIC 281.jpg|250px|bélyegkép|[[Vetranio]] pénzérméje]]
'''Flavius Magnus Magnentius''' (''Samarobriva'', [[303]]. [[augusztus 11.]] - [[Lyon]], [[353]].) elrómaiasodott [[Frankok|frank]] hadvezér.
8 ⟶ 42 sor:
[[Constans]] halálának hírére [[Illyria|Illyriában]] az illyriai csapatok parancsnoka, Constantius nővére, Constantina kérésése [[Vetranio]] császárrá kiáltotta ki magát. [[II. Constantius|Constantius]] először elfogadta Vetraniót uralkodótársnak, ám 350. december 25-én a társuralkodók közös beszéde alkalmával a légiók előtt megfosztotta őt a császári bíbortól. Életét megkímélte, ami az ilyen aktusoknál nem jellemző.
A kedvezőtlen hírek miatt II. Constantinus félbeszakította a perzsák elleni hadműveleteit, és Illyriába sietett. Vetranio a seregével együtt csatlakozott hozzá, akit lemondatott, kárpótlásként azonban tisztes nyugdíjat adott neki. Az összecsapásra készülő ellenfelek mindketten ''caesart'' neveztek ki. Magnentius frank rokonát, [[Magnus Decentius]]t a Rajnához, II. Constantius pedig unokatestvérét, a 337. évi vérengzés egyik túlélőjét, [[Flavius Claudius Constantius Gallus]]t Antiochiába, akihez Constantina nővérét is hozzáadta. Constantius ezután a trónbitorló Magnentius ellen vonult, aki közben magához ragadta a római birodalom összes tartományait, egészen az illyr határig. Magnentius a Constantius császárral folytatott harcban a [[Mursa]] (a mai [[Eszék]]) melletti véres csatát [[351]]. szeptember 28-án elvesztette. Amikor két évre rá [[353]]-ban a [[Mons seleucusi csata|mons
==Jegyzetek==
| |||